Presse am Sonntag (diepresse.com)
A bécsi amerikai nagykövet cáfolta, hogy Washington túlzott nyomást gyakorolt volna Bécsre. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a követségre a külügy valóban komoly nyomást gyakorolt, amikor 2010 végével határidőt adott a tárgyalások befejezésére. A nagykövet 2010 őszén írt levelében „barátságtalan következményekre”, többek között a vízumkényszer bevezetésére figyelmeztette az osztrák kormányt, amennyiben nem születik megállapodás a rendőrségi adatok cseréjében. A nagykövet nem tagadta a levél létét, de szerinte ezt nem lehet diplomáciai nyomásgyakorlásként értelmezni. Szerinte pusztán egy privilégium, a vízummentesség elvesztésére figyelmeztette Bécset. Eacho szerint ugyan a megállapodás nem teremt új jogokat, de a meglévőket sem korlátozza. Ez két állam között kötött megállapodás. Ha az osztrák kormány leszállítja az adatokat az Egyesült Államoknak, melyekről kiderült, hogy tévesek voltak, akkor a szerződés alapján köteles kijavítani. Viszont az Egyesült Államok kötelezettséget vállal, hogy a téves adatokat kijavítja.
Tisztelik az adatvédelmet, de a rendőrségnek is rendelkeznie kell azzal a joggal, hogy a bűnözőket üldözzék és a polgárokat modern eszközökkel megvédjék. A szerződésben súlyos bűncselekmények elkövetőiről van szó. Az alapprobléma, hogy Ausztriában és számos más európai országban kialakult az a vélekedés, hogy az Egyesült Államokban az adatvédelem alárendelt szerepet játszik. Ezt a felfogást a nagykövet határozottan visszautasította. Európában adatvédelmi bizottságok tevékenykednek, míg az Egyesült Államokban minden hatóságnak van adatvédelmi megbízottja. Európában nem tudják, mi történik az egyes amerikai hatóságoknál.
Nálunk például tilos, hogy egyes hatóságok adatokat cseréljenek egymás között. Nyíltan kimondva, azt hisszük, hogy a mi adatvédelmi rendszerünk felsőbbrendű – mondta Eacho magabiztosan. Ausztriában mindenkinek be kell jelentkeznie, aki csak átmegy az utcán. Az Egyesült Államokban a kormánynak azt sincs joga tudni, hogy hol élünk.
Miért ennyire agresszív és nárcisztikus Magyar Péter?