„Az EU nem jelölte meg feltételként, hogy Belgrádnak el kell ismernie Pristinát” – mondta Deger. Hozzátette: „Amire viszont szükség van, az a jószomszédi kapcsolatok kiépítése, az emberek és az áruk szabad áramlásának a biztosítása, és lépésről lépésre meg kell teremteni a kölcsönös bizalmat a partnerek között, aminek az egyetlen módja a párbeszéd”.
Vincente Deger szerint az elkövetkező hetek forgatókönyve a következőképpen néz ki: az uniós országok külügyminiszterei Stefan Füle bővítési biztossal december 5-én megvitatják, hogy Szerbia és Montenegró milyen eredményeket ért el a reformok megvalósításában és az uniós felzárkózással kapcsolatos feltételek teljesítése terén.
Minderről tájékoztatni fogják az uniós országok állam- és kormányfőit, akik december 9-én ülnek tárgyalóasztalhoz. Az egyik napirendi pont lesz az EU-nak az a javaslata, hogy Szerbiának adják meg a tagjelölti státust és feltételesen jelöljék ki a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját is. Deger szerint Szerbia esetében figyelembe fogják venni, hogy Belgrád milyen eredményeket ért el a reformok terén és a regionális együttműködésben, milyen a helyzet Koszovóban, és mi a helyzet a Belgrád és Pristina közötti párbeszéddel.

Orbán Viktor: „Ukrajnával rosszul járnánk, rossz üzlet!”