A legtöbb klímaváltozást vizsgáló tanulmány az elmúlt 150 év eredményeire koncentrál, és egy szűk földrajzi területre korlátozódik. Andres Schmittner professzor azonban magasabbra tette a mércét: a legutóbbi jégkorszakra – 19-tól 23 ezer évvel ezelőttig – koncentrált, és igyekezett minél több helyi adatot elemezni. A korai időszak azért fontos, mert ekkor az emberiség még semmiféle hatással nem volt a Föld hőmérsékletére – az mégis érzékelhetően melegedett. Schmittner és csapata ebből arra következtetett, a szén-dioxid mégsem olyan fontos a klímaváltozás szempontjából, mint azt korábban gondoltuk.
A csapat szerint ha az emberiség az ipari forradalom előtti időkhöz képest megkétszerezi szén-dioxid-termelését, akkor is csak 1,7-2,6 Celsius-fokkal fog növekedni az átlaghőmérséklet – az IPCC korábbi jelentése 2 és 4,5 közötti értéket vizionált, de léteznek akár ennek többszörösét is feltételező értékek.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy fellélegezhetünk: a Schmittner-féle modell egyrészt készítője szerint is sok ismeretlen változót tartalmaz (Ausztrália, Közép-Ázsia és Dél-Amerika nagy területeit nem tudták belevenni a számításokba), ráadásul az adatok továbbra sem mentenek fel minket a felelősség alól. „Egyszerűen kicsivel több időt kaptunk a folyamat megfordítására, ennyi az egész” – fogalmaz az egyik szerző.
BBC (bbc.co.uk)
