Martonyi János, miután részt vett a visegrádi négyek és a nyugat-balkáni országok külügyminisztereinek találkozóján, felkereste a csehországi kommunizmus áldozatainak felújítás alatt lévő emlékhelyét a Motol köztemetőben, ahol virágokat helyezett el az emléktáblák előtt.
A megemlékezésen részt vett Dominik Duka prágai érsek és Nadezda Kavalírová, a csehországi volt politikai foglyok konföderációjának elnöke. Jelen volt Jan Janku, Esterházy rabtársa, Roberto Malfatti, Esterházy János unokája és Daniel Herman, a Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet igazgatója is. Esterházy a mírovi börtönben hunyt el.
„Mi elsősorban azért tiszteljük Esterházy Jánost, mert a második világháború idején a zsidók deportálása ellen szavazott a szlovák parlamentben” – jelentette ki Kavalírová, aki beszédében ismertette, méltatta Esterházy életét és munkásságát. Hasonlóan szólt Josef Bryksről is, aki szintén emléktáblát kap a felújított emlékművön.
A kommunizmus áldozatainak emlékhelyét a kilencvenes évek közepén hozták létre azon a helyen, ahol 1954 óta tömegsír volt. Julius Mlcoch, a prágai temetkezési vállalat igazgatója az MTI tudósítójának azt mondta, hogy a kilencvenes évek elejéig mintegy 3000 személy hamvait helyezték a hosszú évekig jeltelen tömegsírba.
1965-ben ide szórták azon volt politikai foglyok hamvait is, akiknek urnáját addig a prágai Pankrác börtönben őrizték. Az emlékhelyet most felújítják, az új emlékműre két emléktábla kerül: Esterházy Jánosé és Josef Bryksé. Esterházy a börtönben elhunyt politikai foglyok, Bryks a munkatáborokban elhunytak nevében kap emléktáblát.
„Fejet hajtunk mindkét férfi előtt. Megérdemlik” – mondta Dominik Duka. Esterházyról szólva megjegyezte: mindvégig hű maradt történelmi nevéhez és keresztény hitéhez. „Mindig azon volt, hogy az igazság, az emberi méltóság és a szabadság oldalán legyen” – hangsúlyozta a prágai érsek, aki beszéde végén latinul elmondta a Miatyánkot.
A felújított emlékhelyet a tervek szerint november 14-én avatják fel – értesült az MTI tudósítója.
Esterházy János (1901–1957) a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként egyedül szavazott az akkori fasiszta szlovák állam törvényhozásában a zsidók deportálása ellen. Ennek ellenére a háború után háborús bűnösnek nyilvánították és halálra ítélték. Később az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. Esterházy 1957-ben hunyt el a morvaországi Mírovban, hamvai a Motol temető közös sírjában nyugszanak.
