Nem lesz többé időjárás-jelentés

Bulgáriában kitört a háború a tudományos akadémia és a jobbközép kormány között.

Kovács András
2011. 11. 06. 5:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnának a bolgár akadémikusok és tudósok, ha a kormány nem változtat azon a szándékán, miszerint jelentősen csökkenti a fizetésüket. A felzúdulás azután tört ki, hogy Bojko Boriszov miniszterelnök bejelentette, hogy 5 milliárd levával csökkentik a tudományos akadémia támogatását, ami az idei évhez képest 9 százalékos visszaesés. Ezzel párhuzamosan a kutatás-fejlesztésre (k+f) 50 milliárddal többet szán jövőre a jobbközép kabinet.

A felháborodás hátterében az áll, hogy a kormány szerint az akadémikusok teljesítmény nélkül jutnak komoly fizetésekhez. Terveik szerint sokkal versenyképesebbé tennék a gazdaság ezen ágát, és a jövedelmeket a teljesítményhez kötnék. Természetesen akiket keményen érint ez a döntés, az utcára vonultak, és több pénzt követeltek az akadémiának. Nikola Sabotinov, az intézet első embere azzal is megfenyegette a kabinetet, ha nem teljesítik a követeléseiket, akkor megszüntetik az időjárás- és földrengés-előrejelző munkájukat.

80 milliárd euró a tét

Magyarországon ezzel szemben jövőre 7 milliárd forinttal több forrást kap a tudományos akadémia, míg a kutatás-fejlesztés területén a finanszírozás átalakítására készül a kormány. Hazánkban a fő cél, hogy a k+f ráfordítások aránya 2020-ra a 1,8 százalékra nőjön a GDP arányában. A Deloitte szerint az eddig ismertté vált, 2012-re tervezett módosítások tükrében egyelőre nem egyértelmű, hogy a k+f adókedvezmények rendszerének átalakítása rövid távon támogatni fogja-e ezeket a célkitűzéseket.

A kormányzat részéről Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára elmondta, hogy a hazai kutatás-fejlesztési bázis kiszélesítését, a kutatás-fejlesztési munkahelyek jelentős bővítését helyezték a középpontba, és ez – az adó oldali támogatás helyett – döntően pályázati rendszer keretében segíthető.

A 2014-től 2020-ig tartó új uniós költségvetési időszakban ugyanis – emlékeztetett a szakpolitikus – az elérhető források 53 milliárd euróról 80 milliárd euróra növekednek. Ám ezeket a forrásokat – szemben például a kohéziós forrásokkal – nem osztják szét országok szerint, hanem versenyrendszerben pályáztatják meg az unión belül, ezért kell változtatni a visszaélésekre is lehetőséget nyújtó finanszírozási rendszeren – hangsúlyozta az államtitkár.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.