A kereken 1000 küldött az esti órákban elfogadott határozatban mindössze 9 ellenszavazattal foglalt állást az euró stabilizálása, illetve az európai integráció elmélyítése mellett. A határozat a többi között hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak a stabilitás uniójává kell válnia. A küldöttek hangsúlyozták az euróövezet erősítésének szükségességét, ugyanakkor leszögezték: a krónikus adóssághalmozók számára lehetővé kell tenni a valutaövezetből történő, önkéntes kilépést.
Előzőleg kongresszusi beszédében Angela Merkel pártelnök-kancellár annak a nézetnek adott hangot, hogy Európa a második világháború óta talán legsúlyosabb válságát éli át, és kiemelte a politikai unió erősítésének szükségességét.
Az Európa-politikai határozat már címében nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az erős Európa Németország alapvető érdeke, a jó jövő biztosítéka. Egyértelműen megerősítette a kormányon lévő konzervatív párt európai elkötelezettségét, és leszögezte, hogy a CDU a legnagyobb határozottsággal szembe kíván szállni az Európa-ellenes hangulatkeltőkkel. Hozzátette ugyanakkor, hogy az embereknek a válsággal kapcsolatos gondjait komolyan kell venni. A küldöttek felvetették annak lehetőségét is, hogy az unió támogatásának erősítése céljából közvetlenül válasszák az Európai Bizottság elnökét. A határozat hangsúlyozta, hogy a közös európai valuta stabilizálása érdekében szükség van az EFSF, illetve az ESM támogatási alapokra, ugyanakkor elvetette az eurókötvények kibocsátásának lehetőségét.
Kongresszusi beszédében Merkel a többi között hangsúlyozta, hogy az eurónak nincs alternatívája, a közös pénz nemcsak valutauniót, hanem politikai uniót is jelent. Megismételte azt a nézetét, amely szerint az euró kudarca Európa kudarcát jelentené. Annak a véleménynek adott hangot, hogy az adósságválság leküzdése, Európa megújulása érdekében áttörésre van szükség. Merkel szerint a stabilitást, a politikai uniót erősíteni kell, és le kell vonni a tanulságokat az elmúlt időszak válságaiból. Hangsúlyozta, hogy a szolidaritás nem elegendő, annak minden egyes ország saját felelősségvállalásával kell kiegészülnie. Ennek kapcsán ismételten és a leghatározottabban kiállt az európai szerződések, mindenekelőtt a lisszaboni szerződés módosítása mellett. A pártelnök-kancellár egy olyan automatikus szankciómechanizmust sürgetett, amely lehetővé teszi az érvényben lévő szerződéseket, illetve a stabilitási paktumot megsértő országok megbüntetését. Az elfogadott Európa-politikai határozat hasonlóan foglalt állást, utalva az Európai Bíróság ezzel kapcsolatos szerepvállalására.
A kongresszuson felszólaló Wilfried Martens, a konzervatív pártok nagy részét tömörítő Európai Néppárt elnöke, korábbi belga kormányfő úgy vélekedett, hogy az európai adósságválság megoldásának kulcsa Németország kezében van. Martens szerint Németország a már végrehajtott szociális, illetve munkaerő-piaci reformokkal modellt jelent egész Európa számára.
