Az 1956-os Magyar Forradalom Francia–Magyar Emlékbizottsága szervezésében a forradalom és szabadságharc leverésének 55. évfordulóján tartott megemlékezésen a magyar kormány nevében az államtitkár arról beszélt, hogy Nagy Imre mártír miniszterelnök jelképes síremléke annak a szimbóluma, hogy Franciaország befogadta a „nagy magyart és nagy európait”. Ha nem is fizikai valóságában, de azon a személyes történeten keresztül, amelyet ő képvisel Magyarországról és a XX. század európai történelméről – tette hozzá.
Az államtitkár Albert Camus szavait idézve emlékeztetett arra, hogy 1956 „királyi örökséget” hagyott Európára, a szabadságot, amely „a történelemben időnként átveszi a kezdeményezést és visszaszerzi az őt megillető helyet”.
A külhoni magyarság és anyaország 21 évvel a rendszerváltás és 55 évvel az októberi forradalom után pedig egymást erősíti és gazdagítja – hangsúlyozta Győri Enikő.
A nemzeti gyásznapon csaknem ötvenen helyezték el a megemlékezés virágait a forradalom leverésének évfordulóján tartott ünnepségen, amelyen a külképviselet, az emigráns magyar szervezetek és a Magyar Katolikus Misszió képviselői mellett megjelent Méray Tibor is.
A Párizsban élő író-újságíró kezdeményezésére állította fel az Emberi Jogok Magyar Ligája az 1956-os forradalom mártírjainak ünnepélyes újratemetése előtt egy évvel, 1988. június 16-án Nagy Imre egykori miniszterelnök és a kivégzett magyar mártírok jelképes síremlékét. Azóta minden évben tartanak megemlékezést a francia főváros egyik leghíresebb temetőjének 44-es parcellájában. Az akkor még temetetlen halottak jelképes nyughelyéül szolgáló sírhelyet Párizs egykori polgármestere, Jacques Chirac későbbi államfő bocsátotta ingyen a magyar demokratikus emigráció rendelkezésére. A síremléket Rajk László tervezte.
