Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet főmunkatársa a hírTV-nek azt mondta: a görög vezetés elveszítette politikai hitelességét, és akár évekbe telhet, mire megnyugvás lesz az országban. A miniszterelnök múlt heti bejelentése a népszavazásról „leforrázta” a befektetőket és magát a görög lakosságot is. Papandreu kormányfő javaslatának sokféle magyarázata lehet – vélekedett a szakértő. Mint kifejtette, az egyik ilyen az lehet, hogy valamiféle legitimációt keresett azokhoz az intézkedésekhez, melyek most már másfél éve sújtják a lakosságot. Ezzel szemben Angela Merkel és Nicolas Sarkozy is hangsúlyozták, hogy az unió feltételei Görögországgal szemben megváltoztathatatlanok. Mint fogalmazott, az európai integráció amellett tett hitet, hogy segít Görögországnak, és bármilyen kormány is lesz Görögországban, nehéz helyzetben lesz, mert folyamatos nyomást kell elviselnie. Sándorfi Eszter rendkívüli és megbízott görögországi nagykövet is megerősítette, hogy a miniszterelnök bejelentette, eláll a népszavazás szándékától. Mint mondta: percről percre változik a helyzet. Úgy látja, Papandreu szándéka, hogy miniszterelnök maradjon.
Jeórjiosz Papandreu azután állt el a referendum kiírásától, hogy a legnagyobb ellenzéki párt, a Nea Demokratia elnöke közölte vele: támogatja az újabb eurós mentőcsomag fejében a parlament elé terjesztendő takarékosságra vonatkozó csomagtervet. A források szerint a miniszterelnök a kormány csütörtök délutáni rendkívüli ülésén jelentette be, hogy nem ír ki népszavazást. Egyúttal azt is közölte, hogy nem mond le hivataláról.
Az athéni események felgyorsulását az váltotta ki, hogy szerdán Papandreu Franciaországban találkozott a francia elnökkel és a német kancellárral. Ők értésére adták a görög kormányfőnek, hogy országa mindaddig egy centet sem kap a következő segélycsomagból, amíg a parlament nem szavazza meg a pénzügyi mentőöv nyújtásához szükséges takarékossági intézkedéseket.
„Akkor is boldog leszek, ha nem kerül sor a népszavazásra, amely soha nem volt önmagáért való cél. Boldog vagyok, hogy a viták legalább észre térítettek sok embert… Ha az ellenzék hajlandó tárgyalni, hogy támogassa a csomagtervet, akkor nincs szükség népszavazásra” – áll a miniszterelnök beszédének kéziratában, amelyet a kabinet ülése után a sajtó rendelkezésére bocsátottak.
Mi volt az ok?
Német tv-adók athéni tudósítói szerint Papandreu azért vetette föl a népszavazás gondolatát, hogy tárgyalóasztalhoz csalja az ellenzék fő erejét adó Nea Demokratia pártot. Annak vezetői is tisztában voltak azzal, hogy a lakosság többsége leszavazná a mentőcsomag feltételét képező újabb megszorításokat, ami hosszabb távon maga után vonná Görögország kiválását az euróövezetből. Ez pedig az ellenzéknek sem állna érdekében.
Nagy kérdés, hogy ki áll majd a tervezett átmeneti kormány élén. A ZDF televízió athéni tudósítója szerint a Papandreu-korszak a mai nappal véget ért; a dinasztia legifjabb sarja számára már csak a méltó távozás lehet a játszma tétje. Az új kormány élére vagy egy elismert technokrata, vagy pedig egy köztiszteletnek örvendő idősebb politikus kerülhet. Utóbbiak közül Kosztasz Szimitisz korábbi miniszterelnök nevét említette a német tudósító: ő a jelenlegi kormánypárthoz tartozik.
„Földindulásszerű jelentősége van, hogy felmerült”
Bárhogy végződik is a görög népszavazási epizód, „földindulásszerű jelentősége” van annak, hogy euróövezeti vezetők nyíltan felvetették egy tagállam távozásának lehetőségét – közölték csütörtöki helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
A Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház közgazdászai szerint a csütörtökön tapasztalt piaci hangulatjavulás arra a feltételezésre alapult, hogy a mentőcsomagról végül mégsem lesz népszavazás, és a jelenlegi – vagy még nagyobb valószínűséggel a következő, átmeneti – görög kormány elfogadja a múlt heti EU-csúcson született intézkedési terv feltételeit. A ház szerint ez azt jelentheti, hogy csökkenhet a rendezetlen körülmények közepette bekövetkező görög fizetésképtelenség veszélye.
Mindazonáltal a népszavazási epizód által csak még tovább növelt bizonytalanság nem növelte annak az esélyét, hogy sikeresen összeállnak a Görögországnak szánt euróövezeti mentőcsomag alkotóelemei. A cég szerint különösen az tűnik most még kevésbé hihetőnek, hogy Kína a valutaunió megmentőjeként lép fel, hatalmas mennyiségű tőkét zúdítva a bajba került eurótagállamok kisegítésére szolgáló Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközbe (EFSF).
