További egy hónap bizonytalanság

December 4-én tarthatják az Athén által az európai pénzügyi csomagról korábban bejelentett népszavazást.

Evangélosz Venizelosz görög pénzügyminiszter csütörtökön bejelentette, hogy ellenzi a népszavazást az euróövezeti tagságról. A tárcavezető a cannes-i csúcstalálkozójáról visszatérve elmondta, hogy szerinte az euróövezethez tartozás a görög nép történelmi vívmánya, és ezt nem lehet egy referendum kimenetelétől függővé tenni. A pénzügyminisztert útja előtt kórházban kezelték gyomorpanaszokkal. Venizelosz „nemzeti kötelességnek” nevezte a megjelenést Cannes-ban.

Hozzátette, hogy a népszavazásra bocsátandó kérdést még nem határozták meg pontosan, de a referendum „egyértelmű” tétje az, hogy a görögök továbbra is az eurózónához akarnak-e tartozni vagy sem. „Széles konszenzusra van szükségünk, és úgy vélem, hogy a görög nép azt akarja, hogy erős partnerek legyünk az euróövezetben, ez a tét” – fogalmazott a görög kormányfő néhány perccel a francia elnök és a német kancellár sajtótájékoztatója után.

Angela Merkel és Nicolas Sarkozy azt hangsúlyozta, hogy Görögországnak el kell döntenie, az eurózónában kíván-e maradni, és világossá kell tennie álláspontját az európai pénzügyi mentőcsomagról, ha szeretne hozzáférni a pénzügyi támogatás következő részletéhez. „Egyértelműen megmondtuk Athénnak, a kormánytöbbségnek és az ellenzéknek is, hogy az európaiak és az IMF addig nem utalják át (a tavaly aláírt összesen 110 milliárd eurós mentőcsomag) hatodik, (8 milliárd eurós) részletét, amíg az október 27-i csomagot nem fogadják el, és a népszavazás kimenetele körüli bizonytalanság nem múlik el” – fogalmazott Nicolas Sarkozy.

Görögország szeptember óta vár a hatodik részletre, amelyből 5,8 milliárd eurót az eurózóna tagállamai, 2,2 milliárd eurót pedig az IMF utalna át Athénnak. Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF képviselőiből álló trojka azonban mostanáig visszatartotta a pénzeket, mert úgy ítélte meg, hogy Athén nem adott megfelelő garanciát arra, hogy eltökélt a deficitcsökkentésben.

Sarkozy megerősítette, hogy az összeget csak a népszavazás után kaphatja meg Görögország. „Szeretnénk továbbra is együttműködni a görögökkel, de vannak szabályok, és elfogadhatatlan, ha azokat nem tartják be” – fogalmazott. A francia elnök kitért arra is, hogy az eurózóna országai „felgyorsítják” a Brüsszelben múlt héten elfogadott megállapodás megvalósítását.

Angela Merkel arról beszélt, hogy Párizs és Berlin akkor sem mond le az euróról, ha a görög nép úgy dönt, hogy kilép az euróövezetből. „Ha a görög nép úgy dönt, hogy nem kívánja, hogy Görögország az eurózóna tagja maradjon, azt tiszteletben fogjuk tartani, de mi nem mondunk le az euróról” – hangsúlyozta a német kancellár. Hozzátette, hogy arra is felkészültek, hogy Görögország kilép az euróövezetből, de a két ország szeretné továbbra is segíteni Athént. „Görögországgal vagy nélküle, az eurózóna stabilitásában vagyunk érdekeltek” – fogalmazott.

A közelmúltban végzett felmérések szerint egyébként a görögök többsége azt szeretné, ha Görögország tagja maradna az eurózónának.

A görög népszavazásról történt hétfői meglepetésszerű bejelentés teljesen felborította a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő csoport, a G20-ak csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóját, amelynek első fele a világgazdaság helyzetével foglalkozott volna. Ehelyett a görög válság és az eurózóna kérdéseit fogják megvitatni Cannes-ban a világ vezető politikusai. Csütörtök reggel külön válságtanácskozást tartanak az európai intézmények vezetői az euróövezet azon tagállamaival, amelyek a G20-as csoportnak is a tagjai.