Az EU legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézménye októberben azt indítványozta, hogy adják meg a szerbeknek a tagjelölti státuszt, de Belgrádnak erőfeszítéseket kell tennie Koszovóhoz fűződő viszonyának normalizálása érdekében. Ahhoz, hogy az unió meg is kezdje a szerbekkel a tényleges csatlakozási tárgyalásokat, az Európai Bizottság szerint lényeges haladást kellene elérni a szerb–koszovói kapcsolatokban.
A bizottsági javaslatról az EU-országok állam-, illetve kormányfői a december 9-i brüsszeli találkozón foglalnak majd állást a tervek szerint, és válaszuk nagyban függ attól, mire jut egymással a két főtárgyaló, a szerb Borko Sztefanovics és a koszovói Edita Tahiri, miután az eddigi megbeszéléseken csak nagyon szerény részeredményeket sikerült elérni – például megállapodtak a diplomák kölcsönös elismerésében.
A legsúlyosabb megoldatlan kérdés jelenleg a határigazgatás ügye. Szerbia nem ismeri el a tőle 2008-ban elszakadt, albán többségű Koszovó állami önállóságát, így a Szerbiát és Koszovót elválasztó vonalat sem hajlandó államhatárnak tekinteni. A határátkelők Belgrád szemében pusztán „közigazgatási átkelők”, és a szerbek elutasítják, hogy a nemzetközi egyenruhások mellett koszovói vámosok és határőrök teljesítsenek szolgálatot ezeknél az átkelőknél.
Az észak-koszovói szerb lakosok ellehetetlenítik a forgalmat a határtérségben, és rendre összecsapnak a nemzetközi erők azon katonáival, akik el akarják távolítani az útakadályokat. Az utóbbi időben napirenden vannak a térségben az incidensek, így a tárgyalások uniós közvetítéssel történt szerdai felújítása már önmagában is eredmény.
Az EU úgynevezett „integrált” – vagyis közös – határigazgatási rendszer elfogadására szeretné rávenni a feleket.
