A Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára előadást tartott a Duna-stratégiában részt vevő EU-tagállamok és harmadik országok miniszteri szintű informális találkozóján. Győri Enikő az MTI-nek elmondta: a résztvevők kifejezték óhajukat, hogy az elfogadott Duna-stratégia ne csak puszta elképzelés maradjon, hanem „legyen is belőle valami”. Ez a regionális szintű együttműködés melletti politikai kötelezettségvállalás fóruma – állapította meg.
A bukaresti találkozón többen is megköszönték Magyarországnak, hogy döntő szerepet játszott a stratégia létrejöttében. A stratégia elfogadása azonban csak a kezdet – mondta Győri Enikő, hangsúlyozva: Magyarország továbbra is fontos szerepet kíván játszani a megvalósításban. „Ez földrajzi helyzetünkből is adódik, ezért természetes kötelezettségünk, hogy a Dunával kapcsolatos minden projektben benne legyünk, és Magyarország érdekeit megfelelő módon tudjuk képviselni, bármilyen irányba is fejlődjön a stratégia” – fejtette ki az államtitkár.
Hozzáfűzte: Magyarország nemcsak centrális földrajzi helyzete miatt aktív, hanem azért is, mert hisz a közép-európai együttműködésben. Márpedig a Duna-stratégia ennek egyik fontos eszköze, általa a tizennégy ország konkrét európai projektek révén szorosabban képes együttműködni. A Duna-stratégia lehetőséget teremt arra, hogy ez a régió a gazdasági növekedés térségévé válhasson az Európai Unióban – mondta, hozzátéve: ezt összhangba lehet hozni az EU 2020-as stratégiájával.
A magyar államtitkár előadásában különösen nagy hangsúlyt fektetett két szempontra. Az egyik a fenntarthatóság elve. Olyan projekteket szabad csak támogatni, amelyek nem ártanak a folyónak, így a Duna egyfajta „zöld folyosó” maradhat – mondta. Nem a folyót kell megváltoztatni, hanem a hajókat kell a Dunához „igazítani” – mondta.
A másik szempont Győri Enikő szerint a legitimitás, vagyis az, hogy ne indítsunk útjukra olyan projekteket, amelyek esetleg nem tetszenek a Duna menti népeknek. A civil társadalom támogatására feltétlenül szükség van, hiszen csak ezáltal lesznek életképesek a projektek, csak így alakulhat ki igazi közép-európai együttműködés – hangsúlyozta. Emlékeztetett: Magyarország három területen – az energia, a vízminőség és a vízhez kapcsolódó kockázatok kezelése terén – végez koordináló tevékenységet.
A lényegi kérdés a finanszírozás – mondta az államtitkár, tolmácsolva azt a magyar álláspontot, amely szerint mozgósítani kell az eleve meglévő tartalékokat, meg kell vizsgálni, hogy vannak-e megfelelő uniós források. Másrészt meg kell vizsgálni, hogyan lehet bekapcsolni az Európai Beruházási Bankot (EIB). Nem szabad lemondani a külső pénzügyi forrásokról, úgy tűnik, a nagy pénzügyi intézmények részéről megvan a társfinanszírozási készség, ha jó projektek születnek – mondta.
Győri Enikő bejelentette: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és az EIB által aláírt egyetértési nyilatkozat értelmében budapesti székhelyű irodát állítanak majd fel, amely még az év vége előtt megkezdi működését. Az irodának a stratégia végrehajtásában, a rendelkezésre álló források koordinációjában lesz szerepe. Az EIB egy főt delegál a budapesti irodába, ahová egyébként Magyarország más országokból is vár néhány hónapra gyakornokokat, akik részt vesznek majd a pénzügyi tervezésben – mondta az MTI-nek Győri Enikő.
Teodor Baconschi román külügyminiszter a találkozón maga is úgy vélte: a Duna-stratégiában részt vevő országoknak megvan a „kulturális affinitásuk” ehhez az együttműködéshez, amely ugyanakkor nem romantikus, hanem nagyon is gyakorlatias megközelítést igényel.
