Két liberális politikusnő, Anna Cecilia Malmström svéd belügyi biztos és Sabine Leutheusser-Schnarrenberg német igazságügyi miniszter játszmájának tétje a polgárok magánszférája. Malmström a szabadságot a biztonság nevében korlátozni kívánja és arra akarja kényszeríteni Németországot, hogy ültesse át a gyakorlatba az EU előírását. Ez kötelezővé teszi a tagállamok számára, hogy minden kommunikációs adatot konkrét ok nélkül legalább hat hónapig tároljanak.
Ez Németország számára azt jelentené, hogy 82 millió állampolgára telefon és internetes kapcsolati adatait fél évig őrizni kellene. Hatékony bűnüldözéshez ez elengedhetetlen, érvel Malmström. S e logikának Németországban is számos támogatója létezik, például Hans-Peter Friedrich (CSU) szövetségi belügyminiszter is idetartozik, mint a CDU és CSU tartományi belügyminiszterei, illetve Jörg Ziercke a Szövetségi Bűnügyi Hivatal vezetője.
Ezzel szemben Leutheusser-Schnarrenberger a szabadságjogok védelmezőjeként kíván fellépni, szerinte ugyanis az uniós előírás túl messze megy. Ő lényegesen kevesebb adatot kíván megőrizni és ehelyett az úgynevezett „Quick Freeze“ eljárást javasolja. Ebben nem minden polgár összes adatát tartanák nyilván, hanem csak konkrét gyanú esetén kezdődne az adatrögzítés.
Ezen a héten döntő szakaszába érkezett a két liberális politikus asszony adatpókere. Malmström december 27-ig adott időt a berlini kormánynak, hogy tájékoztassa Brüsszelt, meddig jutottak az EU előírás teljesítésében. A lap értesülése szerint a berlini válasz határidőre megérkezett. Ebben azonban Berlin továbbra is kitart álláspontja mellett, ami aligha elegendő a biztos asszonynak.
A svéd politikus kezében komoly ütőkártya, hogy az Európai Bíróságnál kezdeményezheti, hogy állapítsák meg: a Szövetségi Köztársaság megsérti a közösségi jogot, s pénzbüntetést kezdeményezhet Berlin ellen, miként ezt már hazája, Svédország esetében is megtette. A napi 350 000 koronás (40 000 eurós) büntetés ellenére Stockholm megtagadta az uniós előírás teljesítését. Az évi 15 millió eurós büntetést a „szabadság bérének” tekinti Svédország.
Az egyik civil szervezet számításai a svéd tarifával számolva Németországnak 70 millió eurós éves büntetésre kell felkészülnie. Így a szabadság 86 centbe kerülne polgáronként. Ezek a büntetések akkor válnak esedékessé, ha az Európai Bíróság valóban elítéli Berlint. Az igazságügy-miniszter ráadásul rámutatott Malmström érvelésének legnagyobb hiányosságára. Maga a brüsszeli bizottság is elismerte, hogy az idevonatkozó előírásuk hiányos és felülvizsgálatra szorul.
Leutheusser arra játszik, hogy befolyásolni tudja a brüsszeli előírás felülvizsgálatát. A lap értesülése szerint a kompromisszum úgy nézhet ki, hogy magas jogi korlátok mellett – bírói végzés és súlyos bűnügyek szűk katalógusa fennállása esetén – három hónapig őriznék a kommunikációs adatokat. A szövetségi belügyminiszter és Volker Bouffier (CDU) hesseni miniszterelnök legutóbb már szóba hozták a három hónapos határidőt. A tárgyalások legfontosabb kérdése, hogy az adatokat konkrét indok nélkül (a CDU álláspontja), vagy csak egyértelmű gyanú esetén (FDP) lehet rögzíteni. Ez a német koalíciós béke megőrzését célzó megállapodástervezet azonban figyelmen kívül hagyja, hogy ez is az EU-előírás megsértését jelentené. Leutheusser álláspontját tovább gyengíti, hogy számos párttársa is inkább az uniós álláspontot érzi közelebb magához.
Die Welt (welt.de)
