Robert Cooper EU-megbízott már péntek éjjel bejelentette a megállapodást, és ezt Edita Tahiri koszovói főtárgyaló is megerősítette. Borko Stefanovic, Szerbia tárgyaló küldöttségének a vezetője azonban akkor még azt mondta: tényleg közeledtek ugyan az álláspontok, de „a pontot még fel kell tenni az i-re”. Hozzátette viszont, hogy a szerb fél szombaton is hajlandó folytatni a tárgyalásokat.
Szombat délután Stefanovic közölte, hogy most már valóban létrejött a megállapodás. Országa – mondta – hozzájárult az EU által kidolgozott javaslathoz, miután „további engedmények” történtek. Ezeknek a mibenlétét nem fejtette ki, de annyit elmondott: elsősorban arról volt szó, hogy miként biztosítható az észak-koszovói szerbeknek a mozgásszabadság „az ENSZ 1244-es határozatával és a szerb alkotmánnyal összhangban”.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1999-ben született 1244-es számú határozata alapozta meg Koszovó nemzetközi igazgatását. A dokumentum nem foglalt állást az addig Szerbiához tartozó tartomány jövőbeli jogállását illetően, de a koszovói lakosság többségét alkotó albánok erre a határozatra is hivatkozva döntöttek 2008-ban az önállóság kikiáltásáról.
Szerbia viszont mindmáig elutasítja Koszovó önállóságát, és ennélfogva a szerb-koszovói határt nem ismeri el államközi határként. A szerb-koszovói határátkelők működtetésére tehát olyan feltételrendszert kellett kimunkálni, amely összeegyeztethető mind Koszovó törekvéseivel – azzal például, hogy saját vámosai teljesíthessenek szolgálatot az átkelőknél –, mind a szerbek szempontjaival, így például azzal, hogy a határ két oldalán élő szerbek akadálytalanul közlekedhessenek mindkét irányban.
A most elfogadott rendezési modell értelmében az Európai Unió koszovói igazságügyi és rendőri missziója (EULEX) is jelen lesz az átkelőknél, hogy ellenőrizze a megállapodás végrehajtását. Eddig folyamatos – és gyakran erőszakba torkolló – feszültség uralkodott a határátkelők térségében A Koszovó északi részén élő szerbek útblokádokkal tiltakoztak az ellen, hogy kiterjesszék rájuk Pristina fennhatóságát.
Hétfőn az úttorlaszokat elbontani akaró nemzetközi békefenntartók és a helyi szerbek összecsapásaiban több tucat külföldi katona is megsebesült. A megállapodás ténye azért fontos fejlemény, mert ennek a mostani tárgyalásnak a kimenetele dönthet arról, hogy az uniós állam-, illetve kormányfők december 9-i ülésükön jóváhagyják-e az EU-tagjelölti státus megadását Belgrádnak.
