Recep Tayyip Erdogan a francia elnöknek címzett, pénteken nyilvánosságra hozott levelében úgy fogalmazott, hogy a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokban jóvátehetetlen károkat okoz, ha a törvényt elfogadják. Egyúttal felszólította Franciaországot, hogy tanúsítson józan észt, és ne hagyja, hogy a francia–török kapcsolatok „egy harmadik fél követeléseinek túszává” váljanak. A francia nemzetgyűlés a tervek szerint december 22-én tárgyalja a vitatott törvényt, amelynek alapján akár egy év börtönbüntetés és 45 ezer eurós bírság is kiszabható lenne az örmény népirtás tagadásáért.
Törökország azt állítja, hogy 1915-ben és 1916-ban mintegy 300-500 ezer örményt öltek meg az oszmán birodalomban, de a kisebbség tagjai nem célzott mészárlás, hanem a politikai káosz áldozatai voltak. Ezzel szemben Örményország és további mintegy húsz állam népirtásról és 1,5 millió halottról beszél.
A francia államfő októberi jereváni látogatásán történelmének felülvizsgálatára és az örmény népirtás elismerésére szólította fel Törökországot.
Török elemzők arra számítanak, hogy az ankarai kormány szankciókkal sújtja Franciaországot, ha a törvény átmegy a parlamenten. Például kizárhatják a Törökországban működő több száz francia vállalatot a busás haszonnal kecsegtető projektekből.
Ahmet Davutoglu török külügyminiszter, aki azzal vádolta Franciaországot, hogy középkorias gondolkodásmódot tanúsít ebben az ügyben, csütörtökön magához kérette a francia vállalatok képviselőit. Arra kérte őket, hogy vegyék rá tulajdonosaikat arra, hogy gyakoroljanak nyomást a francia kormányra, a törvény ellen lobbizva.
