Saját balszárnyuktól félnek a szociáldemokraták?

A Der Spiegelben Veit Medick Az SPD-vezetés hideg puccstól fél című cikkében tudósít a küszöbönálló szociáldemokrata kongresszus előtti lesújtó hangulatról.

2011. 12. 03. 16:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vasárnaptól az SPD egy egykori pályaudvarból átalakított épületben kezdi meg kongresszusát. Nem kevesen félnek attól a pártvezetésben, hogy ismét meginog az SPD. A viták közül most a legfontosabbnak a kancellárjelölt kérdése tűnik. A három jelölt – Sigmar Gabriel pártelnök, Frank-Walter Steinmeier frakcióvezető és Peer Steinbrück volt pénzügyminiszter – mindegyike beszédet mond. Stratégiai okokból még egyikük sem szeretné, ha már most megszületne a végleges döntés a kancellárjelölt személyéről. Kérdéses azonban, hogy ezt elfogadja-e az SPD balszárnya, és nem próbálkozik-e egy hideg puccsal, azaz nem alakítja-e át úgy a pártprogramot, hogy két személy, Steinbrück és Steimeier jelöltsége csak igen nehezen legyen elképzelhető.

A két fő pragmatikus számára két igen fontos ügyet vettek a kongresszus napirendjére: az adó és a nyugdíj kérdését. A balszárny az adóknál szeretne jóval mélyebbre nyúlni a magas jövedelműek zsebében. Egy úgynevezett gazdagadót követelnek a pártvezetés által előterjesztett 49 százalékos személyi jövedelemadón túl. Ez ugyan nagyon keveset hozna a konyhára, de a szemükben fontos jelképnek számít. A pártvezetés ezzel ellentétben igen veszélyes üzenetnek tartja ezt éppen a 2013-as választások előtt.

Még érzékenyebb területre tévedt Ottmar Schreiner, a párt munkavállalói tagozatának vezetője. Ő a nyugdíj szintjének kőbe vésését követeli. Ez az előző nagykoalíció döntése értelmében 2030-ig az átlagjövedelem 50-ről 43 százalékára csökkenne. Schreiner viszont attól tart, hogy ez egyet jelentene számos munkavállaló időskori szegénységével.

Ezzel csak az a baj, hogy az igen drága elképzelés csak lényegesen magasabb nyugdíjjárulékkal lenne finanszírozható. Ez megkérdőjelezné pártjuk elmúlt években folytatott nyugdíjpolitikáját, ráadásul jelentős csoportokat ijeszthetne el attól, hogy rájuk adják voksukat.

Seinbrück és Steinmeier már jelezte, korábbi politikájukkal ellentétes irányvonalat nem tudnak képviselni, mert túlzottan súlyosan sérülne hitelességük. Így azonban aligha lennének megfelelő kancellárjelöltek. Ekkor már csak Sigmar Gabriel maradna. A pártelnöknek – akinek ahhoz is jó választási eredmény kell, hogy egyáltalán versenyben maradjon a kancellárjelöltségért – jelentene a legkisebb problémát az SPD balraátjának képviselete.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.