A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatója rámutatott, hogy a terrorizmus nem kezelhető mindenki számára egyformán fontos kihívásként, hiszen a 2004 és 2011 között elkövetett terrorcselekmények több mint fele Irakra, Afganisztánra és Pakisztánra korlátozódik.
Barack Obama amerikai elnök és Leon Panetta védelmi miniszter csütörtökön a Pentagonban ismertette az új amerikai védelmi stratégia alapvetését, amely szerint elég, ha az Egyesült Államok hadereje képes megnyerni egy háborút, s eközben, egy másik konfliktusban, el tudja rettenteni ellenfelét céljai megvalósításától. A bejelentés elmozdulást jelent az elmúlt évtizedek amerikai védelmi doktrínájához képest, amelynek értelmében Washingtonnak képesnek kellett lennie két különböző hadszíntéren folytatott háború egyidejű megvívására és megnyerésére.
Indokolt volt a felülvizsgálat
Az SVKI igazgatója szerint indokolt volt a korábbi védelmi stratégia felülvizsgálata, mert megváltozott a háborúk jellege és a biztonsági környezet, a gazdasági válság anyagi korlátokat állít minden ország elé, illetve módosultak Washington politikai érdekei is.
Tálas Péter véleménye, hogy az új típusú, a rezsim megdöntése után még évekig elhúzódó háborúk világában meglehetősen nehéz két fronton helytállni, ahogy ezt az iraki és afganisztáni háború anyagi és emberáldozatai mutatják. A szakértő kiemelte, hogy csak az iraki háború mindent egybevetve 2-4 trillió dollárba került, ami több, mint az Egyesült Államok egyéves adóbevétele, nagy részét kölcsönből finanszírozták.
Az új védelmi stratégia értelmében az Egyesült Államok növeli katonai jelenlétét az ázsiai–csendes-óceáni térségben, és csökkenti Európában. A kutató szerint ez teljesen érhető, hiszen Washington számára világhatalmi szempontból a földrajzilag is közelebb található Ázsiában történnek a Kína felemelkedéséhez hasonló stratégiai mozgások. Tálas Péter úgy látja, hogy emellett továbbra is fontos, bár csökkenő szerepe lesz a Közel-Keletnek, ahol különösen a szövetséges Izrael közelében található Egyiptom és Szíria számíthat az amerikaiak élénkebb érdeklődésére.
A fenyegetésekhez igazítják
Európai szempontból az SVKI igazgatója arra számít, hogy a megváltozott fenyegetésekhez igazítják a katonai jelenlétet, és néhány eszközt kivonnak, míg másokat – így a rakétavédelmi pajzshoz szükséges felszereléseket – telepítenek. Mivel Európa az Egyesült Államok szövetségese, és az utolsó fegyveres konfliktus a délszláv háborúval véget ért, nem játszik kiemelt szerepet az új stratégiában. A térségben az egyetemi oktató véleménye szerint az lehet még érdekes kérdés, hogy miként értékeli Washington a NATO szerepét, és erősíteni akarja-e az észak-atlanti szövetséget.
Az új irányvonalnak – mondta a kutató – szakítania kell az előző kormány egypólusú világról alkotott elképzeléseivel, és tudomásul kell vennie, hogy az Oroszországhoz, Indiához, Kínához, Törökországhoz, Izraelhez vagy Iránhoz hasonló regionális hatalmaknak megvan a saját lehetőségük és felelősségük közvetlen biztonsági környezetük alakításában. Tálas Péter szerint nem várható el, hogy az Egyesült Államok egyedül oldja meg a nemzetközi problémákat.
Barack Obama szerint a stratégia átalakításában a fő hangsúlyt a terrorelhárítás, a nukleáris elrettentés fenntartása, az Egyesült Államok területének védelme, valamint „bármely lehetséges ellenfél agressziójának elrettentése és leküzdése” kapta. Leon Panetta hangsúlyozta, hogy az új katonai stratégia mindazonáltal garantálja a különleges műveleti erőkre, az új hírszerzési technológiákra, a kibernetikai és robotberendezésekre fordított befektetéseket.
Tíz év, 489 milliárd dollár
Az amerikai vezetők nem részletezték, hogy mely területeken terveznek kiadáscsökkentést, de az Obama-kormány korábban bejelentette, hogy tíz év alatt 489 milliárd dollárral áll majd kevesebb a Pentagon rendelkezésére, ezt 2013-tól további 500 milliárdnyi lefaragás követi majd, ha kongresszusi pártoknak addig nem sikerül megállapodniuk a szövetségi költségvetésben végrehajtandó alternatív megszorításokról.
A The New York Times csütörtöki száma szerint az amerikai hadsereg létszámát a jelenlegi tervszámok alá, mintegy 490 ezerre csökkentik majd az elkövetkező évtized során, ugyanakkor az Egyesült Államok egyet sem fog feladni 11 repülőgép-hordozójából.
