A brüsszeli bizottsági javaslat értelmében a részvény-, illetve hitelügyletekre az ügyletérték 0,1 százalékának megfelelő tranzakciós adót vetnének ki, ami számítások szerint évente 55 milliárd euró pluszbevételhez juttatná az uniót. Azt az ellenvetést, hogy a Tobin-adó miatt elmenekülnének Európából a pénzügyi szolgáltatók, azzal igyekeznének semlegesíteni, hogy nem csupán akkor kellene adót fizetni, ha a pénzügyi szolgáltató központi székhelye az unióban található, hanem akkor is, ha az ügyletet ugyan az unión kívül bonyolították le, de vagy a szolgáltatás megrendelőjének, vagy teljesítőjének van legalább egy telephelye (bankfiókja) bárhol az EU területén.
Az elgondolást élesen ellenzi Nagy-Britannia, hiszen London a világ egyik legjelentősebb pénzügyi központja, és a Cityt felettébb hátrányosan érintené az új adónem bevezetése.
A dán elnökség ellenzi
A bizottsági szóvivő kedden újságírói felvetésre azt mondta, hogy tovább kívánnak dolgozni a dán elnökséggel együtt a javaslaton. Margrethe Vestager Hansen dán gazdasági miniszter azonban riportereknek előzőleg azt mondta az elnökség megkezdése alkalmából Koppenhágába látogató uniós tudósítóknak, hogy a brüsszeli javaslat „nem áll valami szilárd lábakon”. Szerinte a Tobin-adó munkahelyek százezreit sodorná veszélybe. Alejandro Ulzurrun de Asanza y Munoz szerint azonban az uniós bevezetés csak egy lépés lehetne a globális bevezetés felé vezető úton, és akkor már nem merülne fel a pénzügyi szolgáltatók áttelepülésének kockázata.
Merkozy a különadó mellett
Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök hétfői berlini találkozóján is felmerült a kérdés. Az elhangzottak szerint a két politikus adná alább is, ha az egész EU-ban nem lehet bevezetni a tranzakciós adót. Merkel megelégedne a 17 euróövezeti országon belüli bevezetéssel, Sarkozy pedig ennél is tovább ment, és hajlandóságot mutatott arra, hogy Franciaország akár saját maga bevezesse a Tobin-adót.
