Ez a téma még nincs napirenden Magyarország kapcsán

Jelenleg nem szerepel az Európai Parlament (EP) napirendjén eljárás indítása Magyarország ellen az uniós alapértékek veszélyeztetettségére hivatkozva – jelentette ki hétfőn Brüsszelben Hannes Swoboda, az EP szocialista frakciójának vezetője.

„A hetedik cikk most még nem téma” – fogalmazott újságírók előtt az osztrák szociáldemokrata politikus, aki a minap vette át a frakcióvezetői tisztséget a német Martin Schulztól. Schulz két és fél évre az EP-elnöki széket foglalta el.

Az uniós alapszerződés Swoboda által említett 7. cikke értelmében az EU-tagállamok kormányait képviselő Európai Tanács – a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság indoklással ellátott javaslata alapján – tagjainak négyötödös többségével és az EP egyetértésének elnyerését követően megállapíthatja: fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti az uniós alapértékeket. Az eljárás keretében a tanács ajánlásokat tehet az érintett tagállamnak. Ha az nem fogadja meg az ajánlásokat, akkor akár szankciókkal is sújtható.

Guy Verhofstadt, az EP liberális frakcióvezetője mellett vezető zöldpárti EP-politikusok is többször felvetették a közelmúltban, hogy meg kellene vizsgálni ilyen jellegű eljárás megindítását Magyarország ellen, az elmúlt időszak alkotmányozási és törvényalkotási folyamata nyomán. „Ha Magyarország nem lép előre a reformok terén, ez (a 7. cikk) téma lehet, most azonban meg kell hallgatnunk az ellenzéket és a civil társadalmat, és velük együtt léphetünk fel az Orbán-kormánnyal szemben” – mondta Swoboda, hozzátéve, hogy „ez azonban nem az ország elleni eljárás”.

A szocialista EP-frakcióvezető szerint mindenesetre politikai értelemben többet kellene tenni, mint amit az Európai Bizottság – az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye – tesz. A brüsszeli bizottság ebben a hónapban három témában indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen olyan törvényi előírások miatt, amelyek megítélése szerint sértik az uniós jog konkrét előírásait.

Swoboda úgy vélekedett, hogy a politikai fellépésre egyfelől az uniós tagállamok kormányfői, másfelől az Európai Néppárt részéről lenne szükség. A néppárthoz tartozik a Fidesz is.