Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, egy harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indítanak.
Döntött a bizottság arról is, hogy közelebbi tájékoztatást kér a kormánytól a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekkel kapcsolatban. Barroso elnök jelezte azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök jövő héten Brüsszelbe látogat. A miniszterelnök szóvivőjének közlése szerint Orbán Viktor európai uniós vezetőkkel találkozik.
A kormányfő megbeszélést fog folytatni José Manuel Barrosoval, az Európai Bizottság elnökével.Tárgyalásaikon az említett témákról esik majd szó – fűzte hozzá. Mint a portugál politikus elmondta, a bizottság remélte, hogy Magyarország végrehajtja szükséges változtatásokat. Eddig azonban ez nem történt meg – emlékeztetett. A végrehajtó testület közleménye szerint Magyarországnak a szokásosnál kevesebb ideje, egy hónapja van arra, hogy válaszoljon a bizottsági aggodalmakra. Minél gyorsabban megoldódik a helyzet, annál jobb – szögezte le Barroso.
Egy hónap
A bizottság döntése az érintett magyar jogszabályok alapos elemzésén alapul – emelte ki. José Manuel Durao Barroso úgy fogalmazott: a bizottság szeretné elkerülni, hogy a kétely legkisebb árnyéka vetüljön arra, hogy „az európai család egyik kulcsállamaként” Magyarország nem tartja teljes mértékben tiszteletben a demokratikus elveket és értékeket. A bizottság – tette hozzá – eltökélt abban, hogy biztosítsa az uniós joganyag betűjének és szellemének tiszteletben tartását minden EU-tagállamban. Minél gyorsabban megoldódik a helyzet, annál jobb – szögezte le Barroso.
Magyarországnak egy hónapja van arra, hogy válaszoljon azokra a bizottsági aggályokra, amelyeket a kötelezettségszegési eljárások megindítását közlő levelek tartalmaznak – derült ki a Barroso-nyilatkozat elhangzását követően kiadott közleményből. Ez a határidő a fele a szokásosnak, az ilyen jellegű hivatalos értesítések ugyanis rendszerint két hónapot adnak az érintett tagállamnak.
Változtatás, vagy levél
Név nélkül nyilatkozó európai bizottsági forrás elmondta: a magyar kormány az egy hónap alatt változtathat a törvényeken, és így összhangba hozhatja saját jogrendszerét az EU-joggal, vagy pedig válaszlevélben fejti ki álláspontját a brüsszeli bizottságnak. Ez utóbbi esetben, ha a válasz nem elégíti ki az uniós testületet, az ír egy második levelet is, amelyben újabb érvekkel támasztja alá véleményét. Ebben a második levélben a bizottság újabb válaszadási határidőt tűz ki. Ha a kötelezettségszegési eljárás alá vont ország ennek leteltével sem számol be kielégítő lépésekről, akkor a brüsszeli végrehajtó testület a luxembourgi székhelyű Európai Bírósághoz utalhatja az ügyeket.
Az említett európai bizottsági forrás úgy vélekedett: ha a bírósági szakaszt megelőzően nem születik megoldás, akkor a különböző várható határidők fényében reális, hogy a kérdésben még az idén eljussanak a bírósági beadványig. A kötelezettségszegési eljárás célja azonban – tette hozzá az uniós illetékes – nem valamely tagország megbüntetése, hanem az uniós jog érvényesítése.
A jegybankok függetlenségét az uniós alapszerződés 130. cikke írja elő. A bizottság a magyar jegybanktörvényben több olyan pontot lát, amely értelmezése szerint sérti ezt az uniós függetlenségi követelményt. Az adatvédelmi hatóság függetlenségét illetően az uniós adatvédelmi irányelv a hivatkozott uniós joganyag, amivel a magyar szabályozás Brüsszel meglátása szerint nincs összhangban.
A bírói tevékenység felső korhatárát illetően az Európai Bizottság jogi szolgálata – a korhatár 70 évről 62 évre történt leszállításában – azzal az uniós irányelvvel való magyar ütközést véli felfedezni, amely az életkoron alapuló diszkriminációt tiltja. Ez utóbbi tekintetben arra a felvetésre, hogy Magyarországon a 62 év az általános nyugdíjkorhatár, az uniós illetékes azt válaszolta, hogy az csak a nyugdíjazást lehetővé tevő előírás, a bírákat viszont megfosztják attól a lehetőségtől, hogy bíróként tovább dolgozzanak
A bírói függetlenséggel kapcsolatban az Európai Bizottság azért intézett kérdéseket Magyarországhoz, mert nincs elég információja olyan kételyek eloszlatásához, amelyek egyfelől a bírói szervezetrendszer irányításával, a bírák kinevezési jogkörének telepítésével, illetve a volt legfelsőbb bírósági elnök megbízatásának az eredeti mandátum lejárta előtti megszűnésével függnek össze.
Az IMF-hitelt is érintheti
A név nélkül nyilatkozó európai bizottsági illetékes elmondta: a jegybanktörvény miatti kötelezettségszegési eljárás megindításáról szóló levél nem szól arról, hogy ez a kérdés közvetlen kapcsolatban állna a Magyarország által igényelt hitelmegállapodással. Hozzátette azonban: két különböző jogi eljárásról van szó: ami most megindult, az a kötelezettségszegési eljárás, és ettől függetlenül indulhat majd meg a hitelfeltételek kidolgozása, ahol nem kizárt a hitel összekapcsolása a jegybanktörvény ügyének rendeződésével.
Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke ezzel kapcsolatban külön írásos nyilatkozatot tett, és abban leszögezte: a központi bank függetlenségét minden EU-tagországi kormánynak tiszteletben kell tartania, az új magyar jegybanktörvény bizonyos előírásai pedig szerinte sértik ezt az elvet. „Sürgetem a magyar kormányt, hogy biztosítsa a központi bank teljes függetlenségét. Ez magában foglalja valamennyi releváns jogszabály felülvizsgálatát, beleértve az Alkotmányét is. Ezzel foglalkozni kell (angolul: „this needs to be addressed”), mielőtt hivatalos tárgyalásokat kezdhetünk a kért EU–IMF pénzügyi támogatásról” – hangsúlyozta Rehn.
Brüsszel egyik érve ezzel kapcsolatban az, hogy egy magyar alkotmányos előírás szabályozza a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyeleti hatóság lehetséges összeolvadását, ami ugyan önmagában nem jelentene problémát, de az MNB-elnök az új struktúrában egyszerű alelnökké válna, ami befolyásolná a függetlenségét.
„Az unió ügye is”
Martin Schulz német szociáldemokrata politikus, az Európai Parlament új elnöke a Hír Televíziónak azt mondta: minden magyar belügy az unió ügye is. A hazánkat és a kormányt támadó kijelentéseiről elhíresült Daniel Cohn-Bendit pedig éles vitára számít.
