Az iráni vezető, akinek a mostani az ötödik venezuelai látogatása, felkeresi Nicaraguát, Kubát és Ecuadort is.
A csúcsminisztereivel Caracasba érkezett Ahmadinezsádot a tervek szerint hétfőn fogadja régi szövetségese, Hugo Chávez elnök, akivel globális kérdések mellett a két ország kiterjedt gazdasági együttműködésének bővítéséről tárgyal.
A két politikus kedden együtt utazik tovább Managuába, hogy részt vegyenek az újraválasztott nicaraguai elnök, Daniel Ortega beiktatásán.
Néhány órával iráni vendége érkezése előtt Chávez visszautasította amerikai tisztségviselőknek azokat a nyilatkozatait, amelyekben arra szólították Iránt, hogy ne dacoljon tovább a nukleáris programjának ellenőrzését célzó nemzetközi erőfeszítésekkel.
„Nevetni kell azon, amit a birodalom (az Egyesült Államok) művel, elkeseredetten próbálkozva azzal, amit úgysem képes megcsinálni, hogy uralja ezt a világot” – mondta Chávez.
Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek gyanúja szerint Irán atomfegyvert igyekszik előállítani polgári célú, nukleáris energetikai programjának leple alatt. Barack Obama elnök decemberben írta alá azt a törvényt, amely az iráni olajbevételek realizálásának megnehezítése érdekében szankciókkal fenyeget meg minden, az iráni központi bankkal ügyletet bonyolító pénzintézetet. Az Európai Unió tagállamai pedig a múlt héten elvi egyetértésre jutottak abban, hogy a továbbiakban nem vásárolnak iráni kőolajat. Irán válaszul azzal fenyegetőzik, hogy elrendeli a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros lezárását, ha a nyugati országok olajszállítási tilalmat vezetnek be ellene.
Chávez és az úgynevezett bolivári szövetséghez (ALBA) tartozó latin-amerikai szövetségesei (köztük Bolívia, Ecuador, Kuba és Nicaragua) Irán pártját fogják ebben a konfliktusban.
Említett nyilatkozatában a venezuelai „forradalom” vezetője méltatta az iráni hadiipar eredményeit is – megjegyezve, hogy Teheránnak ma már nagy hatótávolságú rakétái vannak –, és azt állította, ez a fő oka annak, hogy az Egyesült Államok meg akarja őt zabolázni. Ugyanakkor alaptalannak nevezte azokat a washingtoni spekulációkat, hogy Irán esetleg latin-amerikai országokat használhat fel amerikai érdekeltségek elleni támadásokhoz.
