Kedd reggel megkezdődött az egyiptomi parlamenti választások harmadik, utolsó szakasza az ország területének mintegy harmadán. A harmadik szakasz főképpen az ország déli részére terjed ki, ahol a kopt keresztény szavazók legnagyobb része él, de érinti a fővárostól, Kairótól északra elterülő iparosodott Nílus-deltát, valamint a Sinai-félszigetet, az Izraellel és a Gázai övezettel határos instabil térséget is. Ez utóbbi területen helyezkednek el az olyan nagy, jelenleg válságban lévő üdülőhelyek, mint Sarm-es-Sejk. Az utolsó szakaszban mintegy 15 millió szavazó adja le voksát.
Élen a Szabadság és Igazságosság Pártja
Az eddigi két fordulóban 298 mandátum sorsáról döntöttek a szavazók. Az első körben 65 százalék járult az urnákhoz, míg a második fordulóban 43 százalék élt állampolgári jogával. Mind a két választási forduló nyertese az iszlamista Szabadság és Igazságosság Pártja (FJP) volt. Az első fordulóban a szavazatok 36,6 százalékával 49 százaléknyi mandátumot szereztek, míg a második körben 36,3 százaléknyi vokssal 48 százaléknyi mandátumot. Összességében eddig 144 mandátumot birtokolnak
Második helyen végzett az az al-Nour szalafista politikai formáció, amely kampányában sokkal inkább a radikális iszlám hangot üti meg és főként a szegényebb néprétegeket igyekszik megnyerni magának. A párt eddig összesen 71 mandátumot szerzett a leadott voksok közel 25 százalékával. A harmadik helyen az Egyiptomi Blokk végzett, amely egy szociálliberális irányultságú világi párt, élesen szemben áll az előbb említett iszlamista szervezetekkel. Az alakulat eddig 23 mandátumot gyűjtött, így sok esélye nincs a hatalomba való beleszólásra.
17-en haltak meg
A szenátorokat majd január 29-től kezdve választják meg. A várhatóan február végére teljessé váló törvényhozás soraiból a tervek szerint egy bizottságot hoznak létre az új egyiptomi alkotmány megfogalmazására. A legfelsőbb katonai tanács, amely Hoszni Mubarak egyiptomi elnök tavaly február 11-i bukását követően ragadta magához a hatalmat, a tervek szerint június vége előtt adja át helyét egy polgári kormányzatnak.
A választások mindenképpen beárnyékolják a múlt hónapban történt összecsapások a tüntetők és a katonaság erői között. A zavargásokban 17-en vesztették életüket, a tiltakozók a katonai kormányzat azonnali távozását követelték. Mindezek ellenére a kormányzat megerősítette, hogy a voksolást nem fogja befolyásolni az erőszak, azok továbbra is tiszta körülmények között zajlanak majd.

Tuja a kertekben: miért száradnak ki, és meg lehet-e őket menteni?