A szombati megmozdulás volt az első erőpróba a baszk szakadárok és a kormányzó konzervatív spanyol Néppárt között azóta, hogy ez utóbbi megnyerte a tavaly novemberben tartott spanyolországi parlamenti választásokat.
A tüntetők „A megoldás: baszk foglyokat a Baszkföldre” feliratú és hasonló transzparenseket tartottak a magasba, s jórészt csendben vonultak fel, elkerülendő az összeütközést a rohamrendőrséggel, amelynek ETA-párti jelszavak elhangzásakor fel kellett volna oszlatnia a tömeget.
A spanyol hatóságok az 1975-ös terrorizmusellenes törvény későbbi módosítása alapján, több mint két évtizeden keresztül az ország különböző vidékein, illetve Franciaországban található büntetés-végrehajtási intézetekben helyezték el a bebörtönzött ETA-tagokat. Ezt részben abból a megfontolásból tették, hogy az elítélt terroristák ne érintkezhessenek könnyen egymással, és ne tervelhessenek ki újabb merényleteket. Becslések szerint mintegy 700 ETA-tag tölti börtönbüntetését Spanyolország- és Franciaország-szerte, s mindössze két tucat Baszkföldön.
Az ETA tavaly október 20-án bejelentette, hogy lemond a fegyveres erőszakról, és felszólította Spanyolországot és Franciaországot, hogy kezdjenek tárgyalásokat Baszkföld függetlenségéről. A terrorszervezet azonban nem ígérte meg, hogy lefegyverzi tagjait és független ellenőrök jelenlétében beszolgáltatja fegyvereit – nem úgy, mint az Észak-Írországnak a brit koronától való függetlenségéért harcoló Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) tette annak idején.
Az ETA – amelyet az Európai Unió és az Egyesült Államok terrorista szervezetként tart számon – 43 évig folytatott fegyveres harcot Baszkföld függetlenségének a kivívásáért. A merényletekben 829 embert öltek meg.
