Tűzszünetet kötött a kormány a lázadókkal

Tűzszünetet kötött a mianmari kormány csütörtökön az ország karen lázadóival, fontos lépést téve ezzel a világ egyik legrégebbi lázadásának lezárására.

PR
2012. 01. 12. 12:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A megállapodást a ranguni kormány delegációjának vezetője, Aung Min jelentette be a kisebbség lakta országrész székhelyén, Phaanban. A Karen Nemzeti Unió (KNU) vezetőivel folytatott tárgyalások részét képezték azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek a délkelet-ázsiai ország új, névleg polgári kormánya tesz, hogy a katonai elnyomás hosszú évei után demokratikus reformokkal nemzetközi elismertséget nyerjen. A KNU főtárgyalója, David Tau reményét fejezte ki, hogy a békefolyamat nem torpan meg.

Az 51 milliós lakosság 7 százalékát kitevő karen kisebbség nagyobb autonómiára törekvő fegyveresei több mint hatvan éve folytattak gerillaháborút az ország keleti őserdeiben, de számos városi, robbantásos merényletet is elkövettek. Harcukat egy évvel az ország brit gyarmati uralomtól való függetlenségének kikiáltása után, 1949-ben kezdték, s az elmúlt húsz évben a katonai junta erőivel vívott összecsapásaik több ezer ember életét követelték. A világ figyelmét elkerülő polgárháborúban a hadsereg az elmúlt években több jelentős offenzívát is indított, s a harcok elől 200 ezer ember menekült át Thaiföldre.

A karen kisebbség a soknemzetiségű ország egyetlen olyan jelentősebb etnikuma volt, amely még egyszer sem kötött megállapodást a kormányzattal. Mianmar évtizedeken át hadilábon állt nagyobb autonómiát követelő kisebbségeivel. Az 1988-ban hatalomra került katonai junta azonban közülük többel is tűzszüneti megállapodást kötött hatalmának konszolidálása érdekében, bár a harcok nemegyszer kiújultak.

A 2010. novemberi választások után hatalomra került, új kormány reformokba kezdett, hogy véget vessen nemzetközi elszigeteltségének, és elérje azoknak a szankcióknak a feloldását, amelyeket a nyugati hatalmak hoztak Mianmarral szemben a katonai junta elnyomó intézkedései miatt.

Az etnikai kisebbségekkel vívott harcok lezárása volt az egyik feltétel, amelyet a Nyugat feltételül szabott, s erre Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is nagy súlyt helyezett december eleji ranguni tárgyalásain. Ez volt az egyik legfőbb követelése a demokratizálódást sürgető ellenzék vezérének, Aung Szan Szú Kjinek is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.