400 millió eurót helyeztetne zár alá Szerbia

Szerbia követeli, hogy helyezzék zár alá azt a 400 millió eurónak megfelelő összeget, amelyhez Pristina jutott hozzá a koszovói vállalatok privatizálásával.

A Politika szerint ezt a kérdést Vuk Jeremity szerb külügyminiszter Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár előtt is felvetette február 9-én New Yorkban, a Biztonsági Tanács ülését követő megbeszélésükön. A Politika emlékeztet arra, hogy miután Koszovó egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, a Koszovói Hitelezési Ügynökségre rá akarta tenni a kezét a Pristinában újonnan létrejött Koszovói Privatizációs Ügynökség (KAP).

Becslések szerint a hitelezési ügynökség folyószámláin jelenleg közel 400 millió eurónak megfelelő összeg van. Ez az összeg eredetileg a követelések kiegyenlítésére, az esetleges peres eljárások költségeinek fedezésére, továbbá a privatizált koszovói vállalatok alkalmazottait megillető kötelezettségek teljesítésére szolgál. Belgrádban azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy az utóbbi tíz évben a szerbiai politikusok rendre tiltakoztak a koszovói vállalatok „illegális privatizálása ellen, de a mai napig egyszer sem emeltek panaszt ellene”. Belgrádban emlékeztetnek arra is, „a világon alapvető elv, hogy egy vagyont nem lehet eladni a tulajdonos beleegyezése nélkül, márpedig a tulajdonos ez esetben legnagyobbrészt maga Szerbia”.

„Ehhez a pénzhez nem szabad, hogy hozzáférjenek a pristinai párhuzamos intézmények. Pristinában van egy szervezet, amelyet a Koszovói Privatizációs Ügynökségnek neveznek. Ez az intézmény azt állítja, hogy a Koszovói Hitelezési Ügynökség jogutódja. Ez azonban nem igaz. Szerbia nevében követeltem ezeknek a pénzeszközöknek a zár alá vételét” – írja a Politika Vuk Jeremity szerb külügyminiszter szavait idézve.

Koszovó 2008. február 17-én kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, miután a belgrádi kormány és a koszovói albánok hónapokon át folytatott tárgyalásai megbuktak. A tartomány egyoldalú függetlensége ütközik az ENSZ BT 1244-es határozatával, amely 1999. június 10-én elismerte a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság – amelynek a mai Szerbia jogutódja – területi egységét. A nemzetközi bíróság 2010. július 22-én kelt tanácsadó véleményében kifejtette, hogy a függetlenségi nyilatkozat ténye önmagában nem sérti a nemzetközi jogot, mert a függetlenségi nyilatkozatot olyan emberek hirdették ki, akik magukat – magánszemélyekként – Koszovó népe képviselőinek tekintik, ilyenformán a nemzetközi jog előírásai őket nem kötik.