Az írás szerint Európa posztkommunista része az elmúlt évtizedben nem tudott mit kezdeni terhes örökségével. A seb túl friss, az emlék túl közeli volt, hogy komolyan, alaposan foglalkozni lehessen vele – véli a szerző. A helyzet azonban változik, ahogy azt a lengyel és többek közt a magyar fejlemények is mutatják. A cikk az új magyar alaptörvényt idézi, mely nem csupán elítéli a régi rendszerek bűneit, de kimondja, azok máig sem évültek el. Megszólal Rév István, a Nyílt Társadalom Archívum igazgatója is, aki szerint a kommunisták utódai „túl hamar tértek vissza a hatalomba, és nem érezték szükségét a múlttal való leszámolásnak”.
Mint ismert, az európai baloldal a kommunista bűnökkel foglalkozó cikkely miatt is kritizálta a magyar alaptörvényt, mondván, azzal az Orbán-kormány politikai riválisát, az MSZP-t kívánja ellehetetleníteni. A The New York Times ugyanakkor tágabb kontextusban mutatja be a vitás pontot, a múlttal való leszámolás és szembenézés fájdalmas, de mindenképp szükséges folyamatának részeként. Hasonló szelek fújnak Lengyelországban, ahol nemrég egykori belügyminisztert ítéltek feltételes szabadságvesztésre. Bulgáriában és Macedóniában az egykori pártfunkcionáriusokkal próbál leszámolni a kormány. De még Albániában, Európa legszegényebb országában is érezhető az áramlat: hétfőn új pavilon nyílt a Nemzeti Múzeumban, mely Enver Hodzsa rendszerének bűneivel foglalkozik.
(The New York Times, nytimes.com)
origo.hu
Fiatal fiú kirablását tervezte egy rendőr és a társa
