A berlini diplomácia vezetőjével közösen tartott sajtótájékoztatón Martonyi elmondta: „német barátaink számos aggodalmat táplálnak” az utóbbi másfél év magyarországi fejleményeivel kapcsolatban. A magyar kormány szeretne ezekről a „gondokról, aggodalmakról, fenntartásokról beszélni, tájékoztatni, megmagyarázni, megérteni, meghallgatni és javítani” – fogalmazott Martonyi János. Ugyanakkor a kormány nem fogadja el, ha bárki is kétségbe vonja elköteleződését a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető európai értékek iránt – tette hozzá. A januárban indult kötelezettségszegési eljárásokról szólva azt mondta: a kormány ezeket a „lehető legrövidebb időn belül” rendezi. „Megvannak a megoldásaink lényegében valamennyi kérdésre, és nagyon bízunk abban, hogy ezek kivétel nélkül elfogadhatók lesznek| – tette hozzá.
„Komolyan kell venni az aggodalmakat”
Guido Westerwelle ezzel kapcsolatban kifejtette: Németország szerint bölcs kezdeményezés a kötelezettségszegési eljárásokban érintett törvények tisztázása, és ez érdeke Magyarországnak is. Leszögezte: „komolyan kell venni” a jogszabályok körül kialakult „kétségeket, vádakat és aggodalmakat” és a tisztázás mellett az is Magyarország érdeke, hogy szükség esetén igazítsák az uniós joghoz a három kifogásolt törvényt. Németország úgy véli, hogy ha hiányosságokat tár fel a brüsszeli eljárás, akkor ezeket a magyar kormánynak a lehető leggyorsabban pótolni kell – tette hozzá.
A német külügyminiszter hangsúlyozta: „mi itt Európában értékközösséget alkotunk, világszerte fellépünk a demokráciáért, a jogállamiságért és a sajtószabadságért, éppen ezért alapvető fontosságú, hogy el is kötelezzük magunkat mindezen értékek mellett”. Az euróövezeti államadósság-válsággal kapcsolatban Westerwelle elmondta: a válság nem csupán a közös fizetőeszközt használó országok számára nagy kihívás, hanem az Európai Unió egészének is, a megoldáshoz pedig az adósságcsökkentésen és a költségvetési fegyelmen túl szerkezeti reformok is szükségesek, mert csak így indulhat be a növekedés.
Martonyi gratulált
Martonyi János kiemelte: Magyarországon a költségvetési hiány az idén 3 százalék alatt lesz, és „ez lesz a helyzet 2013-ban is”. A kormány a napokban juttat el további anyagokat az Európai Bizottsághoz, amelyekben alátámasztja, hogy jövőre is a 3 százalékos határérték alatt lesz a deficit. Az új uniós kormányközi szerződéssel kapcsolatban Martonyi gratulált a német diplomáciának a szerződés megvalósítása terén ahhoz a sikerhez, amelyet „végül is egész Európa ért el”. A fiskális paktum ügyében sikerült politikai megállapodást elérni, és a szerződéshez nyolc olyan állam is csatlakozik, amely nem tartozik az euróövezethez. Köztük van Magyarország is – mondta, hozzátéve, hogy a kormány „néhány napon belül javasolja az Országgyűlésnek, hogy határozatban hatalmazza fel a miniszterelnököt a szerződés aláírására”.
A külügyminiszteri találkozót a Magyarország és Németország közötti baráti együttműködéséről és európai partnerségéről szóló szerződés aláírásának 20. évfordulója alkalmából tartották. Ezzel kapcsolatban Guido Westerwelle hangsúlyozta: Magyarország az 1989 szeptemberében tanúsított szolidaritással „különleges helyet foglalt el a németek szívében”, az 1992-ben aláírt szerződés pedig új alapokra helyezte a két ország kapcsolatát. „Soha nem feledkezünk meg a bátor magyar népről”, amely jelentős mértékben járult hozzá a német egységhez, és így Európa egységéhez is – mondta.
„Nagyon fontos, hogy a német politika mit gondol rólunk”
Martonyi János azt emelte ki, hogy Németország „továbbra is Magyarország legfontosabb partnere gazdasági, politikai, kulturális és emberi szempontból egyaránt”. Hozzátette: „nekünk nagyon fontos az, hogy a németek, a német közvélemény, a német politika mit gondol rólunk”. Hangsúlyozta: a látogatás „nagyon jókor történik, megünnepeljük a húszéves évfordulót, visszatekintünk és elgondolkodunk, mi az, ami jól sikerült és mi az, ami kevésbé jól, és hogy hol vannak a gondok”.
Előző nap Martonyi János az évforduló alkalmából előadást tartott a müncheni Külpolitikai Társaság rendezvényén. A tárcavezető a közel 300 fős hallgatóság előtt méltatta a magyar-német kapcsolatok, azon belül a magyar-bajor kapcsolatok sokszínűségét és felhívta a figyelmet arra, hogy a kétoldalú partnerségben, illetve Magyarország diplomáciai törekvéseiben az európai uniós együttműködés központi szerepet játszik, csakúgy, mint a magyar térségpolitikában. Ebben a vonatkozásban méltatta a magyar uniós elnökség alatt elfogadott Európai Duna-stratégia keretében megvalósuló együttműködést és annak kulturális, történelmi vetületét, valamint a visegrádi országokkal folytatott közös munkát.
