Az Aapsny.ge grúz hírportál pénteki tudósítása szerint Gilauri úgy fogalmazott, Budapest támogatása „még egy voks Grúzia mellett, amely a szövetség tagjává kíván válni”, és reformokat hajt végre ennek érdekében.
A grúz miniszterelnök csütörtökön Budapesten egynapos látogatásán tárgyalt Schmitt Pál államfővel, Orbán Viktor miniszterelnökkel és Kövér László házelnökkel.
A grúz média szerint Nika Gilauri hangsúlyozta, hogy minden budapesti megbeszélésén a magyar tárgyalópartnerek részéről egyértelmű volt a támogatás Grúzia NATO-csatlakozását illetően. Magyarország emellett támogatja Grúzia területi egységét és szuverenitását, illetve elítéli az ország feldarabolására irányuló kísérleteket, aminek minden budapesti megbeszélésen egyértelműen hangot adtak a magyar politikai vezetők – tette hozzá.
A nyugati katonai szövetség 2008-as áprilisi bukaresti csúcstalálkozóján azzal kecsegtette Grúziát, hogy a NATO tagja lehet. A NATO részéről azonban a lelkesedés alábbhagyott, miután négy hónapra rá kitört az orosz–grúz fegyveres konfliktus, és orosz csapatok vonultak be Grúzia szakadár területére, Dél-Oszétiába. A NATO mindemellett – miként az EU is – következetesen kitart elvi álláspontja mellett, hogy Abházia és Dél-Oszétia Grúzia szerves részét képezi.
Tavaly novemberben Tbilisziben tartotta ülését a NATO–Grúzia bizottság, s akkor Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár megerősítette, hogy érvényben marad a bukaresti NATO-csúcson született döntés Grúzia majdani felvételéről, de Tbiliszinek belpolitikai, gazdasági reformokat kell végrehajtania, hogy „belépőjegyet” kapjon a szervezetbe. Rasmussen a NATO-tagság feltételeként szabta, hogy Tbiliszinek fejlesztenie kell választási rendszerét, amelynek garantálnia kell az egyenlőséget valamennyi jelölt és valamennyi választó számára. Grúziának emellett ki kell alakítania a kisebbség véleményét tisztelő, a szólás- és sajtószabadságot, valamint a bíróságok függetlenségét biztosító politikai kultúrát – mondta a NATO-főtitkár.
