„Miután semmiféle hivatalos írásos megkeresés nem jött, egyértelmű volt, hogy ez a jelzés nem része a Magyarország ellen folytatott különböző vizsgálatoknak” – hangsúlyozta az államtitkár a megbeszélés után, magyar újságíróknak nyilatkozva. Elmondta, hogy a magyarországi hallgatói önkormányzat országos szövetsége, valamint különböző hálózatok írtak leveleket, elsősorban az ESU nevű nemzetközi szervezetnek, illetve közvetlenül az oktatási EU-biztosnak. Ezekben „a kételyeiket, illetve, megkockáztatom, bizonyos esetekben a vádjaikat írták le” – fogalmazott.
A sajtótájékoztatón elhangzottak értelmében a Vasziliuval folytatott brüsszeli személyes megbeszélésén olyan kérdéseket jártak körül, mint a szakképzés időtartama, a tanköteles korhatár, illetve a hallgatói szerződések témája.
A köznevelési és a felsőoktatási törvénnyel a magyar kormányzat a modernizációt, a megújulást, a tanulmányokhoz, műveltséghez való egyenlő hozzáférést akarja szolgálni, olyan körülmények közt, amikor az országnak súlyos adósságteherrel kell megküzdenie – mondta Hoffmann Rózsa.
Az államtitkár tájékoztatása szerint az EU-biztos elmondta, hogy a magyar tárcától kapott írásos tájékoztató anyagot még elemzik. Vasziliu felhívta a figyelmet arra, hogy oktatási kérdésekben nincsenek kötelező uniós szabályok. Nem Andrulla Vasziliu, hanem Andor László, a foglalkoztatási ügyek EU-biztosa fog foglalkozni azzal a kérdéssel, vajon összeegyeztethető-e az európai joggal, a munkaerő szabad vándorlásával az a rendelkezés, amely a hallgatói szerződésekről szól.
„Jelen pillanatban tehát nincs semmiféle hivatalos ügy” – állapította meg Hoffmann Rózsa. Szerinte miután a magyarországi hálózatok kijuttatták félelmeiket és aggályaikat, az EU tisztségviselői nem is tehetnek mást, mint hogy foglalkoznak a kérdéssel.
Az államtitkár valószínűsítette, hogy az áprilisban Brüsszelnek megküldendő magyar reformprogramban kell majd bővebben kifejteniük álláspontjukat. Azt kell majd áttekinteniük, hogy a tankötelezettség, a szakképzés tekintetében, illetve a felsőoktatás átalakítása tekintetében meghozott intézkedések mennyire szolgálják egyes konkrét EU-célok elérését, így például a diplomások megfelelő számarányának a biztosítását, a korai iskolaelhagyók számarányának a 10 százalék alá csökkentését.
„Az a célunk, hogy egyetértésre jussunk, és még a látszatát is elkerüljük annak, hogy Magyarország itt valamilyen vállalt kötelezettségét esetleg nem akarja teljesíteni” – szögezte le az államtitkár. Meggyőződését hangoztatta, hogy a megalkotott magyar jogszabályok jól szolgálják a vállalt célkitűzéseket.
„De amennyiben úgy ítélik majd meg, hogy szükséges a jogszabályokon finomítani, itt-ott változtatni az értelmezésben, akkor természetesen ezt készek leszünk megtenni” – tette hozzá, megjegyezve, hogy komoly változtatásra a maga részéről nem számít.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon viszonylag sokan vannak, akik elvégezték ugyan tanulmányaikat felsőoktatási intézményben, de nyelvvizsga hiányában még nem kapták meg a diplomájukat. Ha ebből a körből átmenetileg könnyített feltételek mellett lehetne hozzájutni a diplomához, azzal szerinte már jórészt teljesülhetnének is a diplomások számarányára vonatkozó közös uniós célkitűzések.
