A Martonyi János külügyminiszter által néhány hónapja bemutatott külpolitikai stratégiai dokumentum prioritásairól beszélgetett a külügyminisztérium helyettes államtitkára és politikai igazgatója a külügyi intézetben. A dokumentumról több hónapon át tartó előadássorozatot terveznek. „Ma inkább egy »Forralt bor és külpolitika« előadást kellene tartani” – csempészett némi humort az előadások sorába Zákonyi Botond intézetigazgató a zimankós délelőttön.
Leginkább koncentrikus körökben lehet elhelyezni hazánkat a globális figyelem politikájában, hangzott el a bevezetőben. Hazánk nyitni kíván Latin-Amerika, Afrika, Ázsia egyes részei felé, és a nyitott kapuk döngetését is folytatni kell. Itt elsősorban az Oroszországgal, Kínával folytatott diplomáciáról van szó.
A politikusokra és a médiára is szükség van
Hóvári János, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára úgy fogalmazott: Magyarországon jelenleg modernizációs folyamat zajlik, mely az elmúlt évtizedek hazai és a globális kihívásainak tapasztalataira épül. „Ez a politika természetesen közép-európai, emellett pedig magyar gyökerű, hiszen alapvetően a hagyományokra szeretnénk támaszkodni” – fejtette ki a politikus.
Elmondta, nyitottságra van szükség, egy olyan Magyarországra, ahol az angol nyelv ismerete alapvetés. A politikusoknak részét kell képezniük a reformfolyamatnak, a médiának pedig szerepet kell vállalnia a változások közlésében. „Mi vagyunk Magyarország fülei, amit az államigazgatás rendszerében fel is kell használnunk – tette hozzá. – Diplomatáinknak mélységében kell ismerniük az általános emberi jogokat, ennek pedig a teljesített missziók során ki is kell kerekednie. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy hazánkról kedvező kép alakuljon ki. Hivatalos szinten az országimázsért a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium felel, de mi is sokat tehetünk érte.”
A magyar gazdaság számára új piacokat, mozgásteret kell találni, hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Ugyan ez a feladat elsősorban a gazdasági tárca alá tartozik, de a nagykövetek és a magyar diplomaták is komoly szerepet játszhatnak a kapcsolatok kiszélesítéséért. Exportunk 75 százaléka az unióba irányul, az áruknak mintegy tíz százaléka Ázsiába megy, jelezte a politikus. Az Egyesült Államokkal, Japánnal és az uniós államokkal azért is érdemes jó kapcsolatokat ápolni, mert fejlettebb technikai rendszerrel bírnak, mely Magyarország számára is értékes lehet a jövőben. Nyilvánvaló, hogy a fekete-afrikai térség országaival is jó viszonyt kell ápolni, de itt elsősorban az egyéni vállalkozókra támaszkodhatunk. Hozzátette: a minisztérium által kinevezett utazó nagykövet ezekkel az államokkal is keresi a kapcsolatépítési lehetőségeket.
Értékelvűség és hagyománytisztelet – e két elem jelenti az alapját a magyar külpolitikának 2012-ben. Fontos, hogy minden magyar számára prioritássá váljanak ezek a fogalmak, húzta alá Hóvári János.
Kellenek az érzelmek
Ázsia felé nyitottnak kell lennünk, hiszen még nyelvrokonságban is állunk több itteni néppel, jelentette ki. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: ez természetesen nem jelenti azt, hogy a keleti örökségre támaszkodva kívánunk megnyitni kapukat vagy pénzeszsákokat, de azzal mindenki tisztában van, hogy az Elbától keletre mindig több az érzelem. Erre a diplomáciában is lehet, és kell támaszkodni.
Az ikertornyoktól Fukusimáig
A magyar mozgásteret az elmúlt tíz évben nagyjából 10–12 esemény, komolyabb változás alakította – emelte ki Sztáray Péter. A Külügyminisztérium politikai igazgatója szerint a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás alapvetően változtatta meg a biztonságpolitikákat, ehhez pedig jelentősen hozzájárul a hihetetlen ütemben zajló IT-forradalom.
A transzatlanti térségtől Ázsia felé elmozduló USA-külpolitika szintén komolyan változtatott a külpolitikai stratégiáján, ehhez társult az évek óta jelen lévő gazdasági világválság. A lisszaboni szerződés megkötése komoly változásokhoz vezet, s hasonló folyamat tanúi lehetünk az arab tavasz kapcsán is. Utóbbi hosszú távú hatásai egyelőre megjósolhatatlanok, vélte a politikus. Hóvári János ehhez annyit tett hozzá, hogy a Közel-Kelet politikai rendszerei átalakulóban vannak, gazdasági tényezői viszont, úgy tűnik, sikeresen mentették át magukat az új világba.
„A török külpolitikai változások alapvető koncepciócserét jelentenek, melynek komoly hatásai lesznek a közép-európai térségre. Végül pedig ott van a fukusimai katasztrófa, itt is vízválasztó esemény tanúi vagyunk” – vette vissza a szót Sztáray Péter.
A NATO pajzsa alatt a helyünk
A nemzeti biztonsági stratégiával kapcsolatban Sztáray elmondta: a külkapcsolati stratégia mellett immár ez a dokumentum is jelentős szereppel bír; a közeli napokban fogják elfogadni. A dokumentum az európai biztonsági stratégia és a NATO ilyen irányú koncepciójának sorába illeszthető. „A pártok biztonsági szakértőit bevonjuk a konzultációba, és külső szakemberek véleményét is meghallgatjuk” – tette hozzá, de biztosra vette, hogy nem jöhet létre olyan koncepció, mely minden párt számára tökéletes lenne.
A nemzeti biztonsági stratégia a politikai, gazdasági érdekeket is figyelembe veszi, emellett a globális nyitást is napirenden tartja, jelentette ki a helyettes államtitkár. „Újra és újra ki kell jelenteni, hogy biztonságunkat a NATO-n belüli kollektív védelmi stratégia mentén kell elképzelnünk – fűzte hozzá. – A NATO rakétavédelmi rendszere folyamatosan épül, ez számunkra is fontos tényező, illetve folyamatos egyeztetés folyik a tengerentúli nukleáris erők Európában maradásáról is.”
Kell az energia
A keleti nyitás politikájára kitérve Ukrajnát és Moldovát is említette Sztáray Péter, itt a demokrácia megerősítésére helyezte a hangsúlyt. Befogadónak kell lennünk az euroatlanti rendszerhez csatlakozni kívánó országokkal, ebben az irányban piacbővítési lehetőségekkel is lehet számolni. „Az energiabiztonság újra aktuális kérdés: szükség van arra, hogy minden érintett tranzitországgal jó kapcsolatot ápoljunk, hogy az épülő új energiahálózat szerves részét képezhessük. A kulturális kapcsok szorosabbra húzása soha nem szorulhat háttérbe. A határon túliak segítése ezen a téren válhat aktívvá, a mindennapok szintjén is érezhetővé” – hangzott el.
Balkáni mozgástér
„Elkezdtünk külföldi régiókkal külön is foglalkozni, ez a kormányközi vegyes bizottságok áldozatos munkája mellett fontos szerepet játszhat külkapcsolataink kiterjesztésében. A diplomáciai mozgásterünket alapvetően behatárolja a költségvetés, de fel kell ismerünk ezen kapcsolati tőke fontosságát“ – hangsúlyozta Sztáray Péter. Koszovó kapcsán úgy fogalmazott, Magyarország ki fog állni Szerbia törekvései mellett, nem szabad hagyni, hogy a koszovói térség fehér folt maradjon Európa térképén. Montenegróval kapcsolatban biztosra vette, hogy ha nem is a következő, de a chicagói NATO-konferenciát követően megkezdődhetnek a komolyabb tárgyalások az uniós csatlakozás kérdésében. Boszniában nagyon jelentős államépítési probléma van, amit az is mutat, hogy a választásokat követően majdnem egy éven keresztül nem sikerült kormányt alakítani. „Fel kell tenni a kérdést, hogy a daytoni békemegállapodás konstrukciója nem vált-e idejétmúlttá az elmúlt 15 évben.”
Latin-Amerikát a politikus a nemzetközi diplomáciából méltatlanul kifelejtett térségnek nevezte. Az itteni országok megmutatták, hogy ki lehet lépni a diktatúrák árnyékából, és a „dinamikus ázsiai fejlődés útjára lehet lépni. Ezért elhatároztuk, hogy márciusban létrehozunk egy magyar–latin-amerikai diplomáciai fórumot” – jelentette be a helyettes államtitkár.
