Angela Merkel beszédében megkövette a török és görög rokonokat, amiért a hatóságok alaptalanul meggyanúsították őket azzal, hogy közük lehet a bűncselekményekhez.
Délben Németország településein egyperces néma csenddel tisztelegtek a gyilkosságsorozat áldozatainak emléke előtt. A 82 milliós országban leállt a közlekedés, a legnagyobb gyáraktól a legkisebb irodákig mindenütt felfüggesztették a munkát. Az akciót az állami szervek, a munkaadók és a szakszervezetek közösen hirdették meg.
A hatóságok mellett sokáig a többségi társadalomban és a médiában is az volt az uralkodó vélemény, hogy a sorozatgyilkosság a bevándorlók zárt közösségének valamilyen konfliktusából következhet. Több újság évekig a „törökbüfé-gyilkosságok” (Döner-Morden) címszó alatt tárgyalta a 2000 és 2007 között elkövetett tíz gyilkosságot és két robbantásos merényletet, amelyekről tavaly év végén kiderült, hogy a Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) elnevezésű neonáci terrorista sejt felelős értük.
Merkel szerint „különösen nyomasztó” és szégyenletes, hogy a hatóságok sokáig a meggyilkolt bevándorlók hozzátartozói irányába folytatták a nyomozást. Az érintettek élete éveken keresztül „múlni nem akaró rémálom” lehetett, most már azonban nincsenek egyedül a gyászukkal. „Velük vagyunk, együtt érzünk és gyászolunk” a hozzátartozókkal – mondta a kancellár.
A gyászünnepségen több mint ezren vettek részt, köztük számos állami vezető, politikus, társadalmi szervezetek képviselői, az áldozatok hozzátartozói közül pedig csaknem százan. Jelen volt Joachim Gauck is, a konzervatív-liberális koalíció és az ellenzéki szociáldemokraták, illetve Zöldek közös jelöltje az államfői posztra. Angela Merkel az előző héten lemondott szövetségi elnök, Christian Wulff helyett beszélt.
A kancellár hangsúlyozta: a demokratikus alapértékeket tapossák sárba minden egyes esetben, amikor embereket kiközösítenek, fenyegetnek, üldöznek. Az NSU így az egész országot támadta meg bűncselekményeivel. „Szégyent hoztak a hazára” – mondta Merkel.
Leszögezte: az állam mindent megtesz azért, hogy az elkövetőket felelősségre vonják és megbüntessék. „Ez fontos, de nem elég„, gondoskodni kell arról is, hogy ilyesmi soha többé ne fordulhasson elő – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy levonják a tanulságokat, így egyebek mellett átalakítják a NSU leleplezésére képtelennek bizonyult hatóságok működését is.
Hozzátette: a gyűlölet és az erőszak feltartóztatásához az állam mellett „erős civil társadalomra is szükség van”, amely „nem alakul ki parancsszóra„. A békés és felelősségteljes együttélést tanulni kell, a családban, iskolában, egyesületekben, egyházakban, és „mindenkinek hozzá kell tennie a maga részét”.
Merkel hangsúlyozta: korántsem csak az erőszakban mutatkozik meg az intolerancia és a rasszizmus. „Nem csak a szélsőségesek veszélyesek. Veszélyesek azok is, akik előítéleteket terjesztenek és kialakítják a megvetés közhangulatát„, ezért fejleszteni kell a társadalmi kérdések iránti érzékenységet és tudatosítani kell, hogy hol kezdődik a kirekesztés. „Gyakran a közömbösség és a nemtörődömség áll a lélek eldurvulásához” vezető folyamat kezdetén, és „a szavakat tettek követhetik„ – figyelmeztetett Merkel.
Edmund Burke 18. századi ír filozófust idézve hozzátette: „a gonosz győzelméhez az is elég, hogy a jók nem tesznek semmit”. Hangsúlyozta: „a demokráciát az odafigyelés és a részvétel tartja életben. A demokrácia akkor él, ha mindannyian kiállunk érte minden áldott nap.„
