A szárazföldi Kína szembe akar nézni a jövővel, és meg kívánja teremteni a feltételeket a Tajvani-szoros két partja közötti viták végleges rendezéséhez – hangoztatta Fan Li-csing.
Fan utalt rá: a Tajvan és a szárazföldi Kína közötti politikai és katonai természetű vitákat nem lehet örökre félretenni, „egy napon szembesülni kell velük”. Mint mondta, Peking ezeket az ügyeket szeretné megtárgyalni, de amennyiben Tajpej miatt erre nem nyílik lehetőség, „tovább kell dolgozni a kedvező környezet megteremtésén”.
A szóvivő bejelentette azt is, hogy Peking polgármestere, Kuo Csin-lung delegáció élén öt napra Tajvanba utazik. Kuo egy kulturális hét rendezvényeire hivatalos, és a kapcsolatépítés szándékával utazik a szigetre.
Fan emlékeztetett arra, hogy 2008 óta több tartományi küldöttség is járt a szigeten. Peking és Tajpej viszonya épp 2008 óta enyhült látványosan, miután első ízben választották a sziget első emberének az idén januárban pozíciójában megerősített Ma Jing-zsout, a Kuomintang párt elnökét.
A látványos közeledés elsősorban gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi, kulturális és turisztikai területekre jellemző. Tajvan – Peking-barátként jellemzett – elnöke legutóbbi megválasztása alkalmával jelezte: továbbra sem látja itt az idejét annak, hogy a szárazföldi kínai vezetéssel politikai tárgyalásokat kezdjenek.
A kínai polgárháborút követően a Kuomintang-kormány Tajvanra menekült, s a párt közel negyven évig egypártrendszerben vezette a szigetet. Az első szabad választásokat 1996-ban tartották. Az ENSZ-ben 1971-ig a Kínai Köztársaság, Tajvan képviselte Kínát. A Kínai Népköztársaság és a Kínai Kommunista Párt nyíltan kifejezett célja az ország újraegyesítése.
Tajvannak jelenleg 23 országgal van diplomáciai kapcsolata, ezek többségükben szegény afrikai, csendes-óceáni és közép-amerikai államok, Európából egyedüliként a Vatikán ismeri el.
