„Társadalmunkban harcos vallásellenes szemlélet gyökerezett meg. A hivatalokból száműzték a hit jelképeit, az államok nem támogatják az egyházak iskoláit, a vallást pedig kiszorítják, lekicsinylik. A hitre úgy tekintenek, mint különcök, külföldiek és kisebbségek bogaras hobbijára” – fogalmaz Warsi a Daily Telegraph hasábjain. A bárónő felháborítónak nevezi, hogy a közös európai alkotmányba nem került be a vallás szerepe – a fent említett militáns szekulárisoknak „köszönhetően”. A konzervatív párt elnöke rámutat, ezt a „mélyen intoleráns” hozzáállást legutóbb a totalitárius rendszereknél lehetett tapasztalni.
Európának nem szabadna ilyen könnyen eldobnia keresztény örökségét – érvel Warsi. „A társadalmak, melyekben élünk, a kultúrák, melyeket létrehoztunk, az értékek, melyeket fontosnak tartunk – mind a kereszténység sok évszázados hatását mutatják. Ezt a befolyást éppúgy nem lehet – és nem is szabad – semmivé tenni, mint magasba törő hegyeinket” – szól a cikk. Saját értékeink biztos vállalása azonban nem csupán a hagyományok tükrében fontos, hanem azért is, hogy merészebben védelmezhessünk másokat. „Az igazságos társadalomhoz erős vallásos identitás szükséges” – fogalmaz a miniszter.
Warsi része a brit delegációnak, mely a napokban találkozik a pápával a Vatikán falai között. A látogatás apropóját az adja, hogy Margaret Thatcher konzervatív kormánya éppen harminc éve állította helyre a teljes diplomáciai kapcsolatot Nagy–Britannia és a Szentszék között. A britek ugyanakkor XVI. Benedek tavalyi szigetországi látogatását is viszonozzák a római úttal.
The Daily Telegraph (telegraph.co.uk)
