Glyn Davies nagykövet, a bécsi székhelyű nemzetközi szervezetekkel – így a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel – kapcsolatot tartó amerikai misszió vezetője és Kim Kje Gvan, az észak-koreai külügyminiszter első helyettese február 23-án találkozik a kínai fővárosban.
A találkozótól – amely nyolc hónapon belül a harmadik, de Kim Dzsong Il észak-koreai vezető halála óta az első kapcsolatfelvétel – Washington azt reméli, hogy fényt derít arra, vajon az új phenjani vezetés hajlandó-e korlátozni nukleáris programját. Szakértők szerint a megbeszélésektől aligha várható áttörés.
Phenjan 2005-ben, a hatoldalú – Észak- és Dél-Korea, Kína, Japán, Oroszország és az Egyesült Államok között folyatott – tárgyalásokon elért megállapodás értelmében beleegyezett, hogy segélyekért cserébe lemond nukleáris programjairól. A kommunista rezsim azóta két ízben is végrehajtott nukleáris kísérleti robbantást és közölte, hogy a korábban ismert plutónium-programja mellett urándúsítással is foglalkozik.
Victoria Nuland amerikai külügyi szóvivő szerint a tárgyalások célja, hogy tisztázza: vajon a Kim Dzsong Un vezette Észak-Korea hajlandó-e teljesíteni a hatpárti egyeztetésen 2005-ben megszületett közös nyilatkozatban vállalt és egyéb nemzetközi kötelezettségeit és hogy hajlandó-e konkrét lépéseket tenni a nukleáris képességeinek feladására.
Szakértői vélemény szerint nem kizárt, hogy Észak-Korea pusztán amerikai élelmiszer-segélyeket kíván kizsarolni a rendszer alapítójának tekintett Ki Ir Szen születésének áprilisi, 100. évfordulójára. Nehezen elképzelhető, hogy az észak-koreai hadsereg le kívánna mondani nukleáris képességéről, az egyetlen eszközről, amellyel nyomást képes gyakorolni a nemzetközi közösségre.
