Fukuyama, mint írta, „némileg elképedt” azon, hogy egy korábbi blogbejegyzésére „heves” magyar reakciók érkeztek, ezek közül is a leghevesebb Kovács Zoltán államtitkár levele. Elismerte, hogy elkövetett néhány tárgyi tévedést, de úgy vélekedett, hogy az államtitkár és mások nem értették meg cikke lényegét, amely az volt, hogy – „papíron” legalábbis – „az új alkotmány nem is néz ki olyan rosszul”, ám a probléma Fukuyama szerint „nem a hatáskörök alaki elosztásában, hanem inkább abban rejlik, ahogyan az Orbán-kormány él ezekkel a hatáskörökkel”.
„Magyarországon a demokrácia számára a fenyegetést tehát nem önmagukban az új intézmények jelentik, hanem egy régi politikai kultúra, amely éppen újraéled” – írta az amerikai tudós. Fukuyama szerint az Orbán-kormány „egy sor olyan intézkedést hozott, amelyek arra utalnak, hogy nem érti azokat a normákat, amelyek egy egészséges liberális demokrácia alapjául kell, hogy szolgáljanak”. Mint fogalmazott, a kormány parlamenti „szupertöbbségét” nemcsak egy új alkotmány, de olyan törvények sokaságának elfogadására is felhasználta, amelyek közül csaknem valamennyi az ő kezében összpontosítja a hatalmat.
„Sok esetben a Fidesz, amely a lakosság szavazatainak csak a tiszta többségét (52,7 százalékát) szerezte meg, oly módon ágyazta be politikai preferenciáit, hogy azokat nagyon nehéz lesz érvényteleníteni, ha a jövőben elvesztené a hatalmat” – írta Fukuyama.
A politológus megemlítette, hogy legelőször 1989-ben, Ronald Reagan elnök külügyminiszterének, James Bakernek a kíséretében járt Magyarországon, és hogy emlékszik, Lengyelország és Magyarország milyen izgatottan készült arra, hogy elhagyja a kommunista tábort, és valódi demokráciává válik. Visszaidézte, hogy megfordult Magyarországon Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején is, és jól érzékelte, hogy „milyen mérvű undort éreztek az emberek az akkori kormány iránt”.
„A politikai polarizáció szülte nyilvánvaló harag nagyon aggasztó volt, és láttam, hogy miért akarnak változást az emberek. De ahogy Orbán és a Fidesz teszi, úgy kormányok nem szokták újjáépíteni a bizalmat” – tette hozzá.
A politológus elismeréssel szólt arról, hogy milyen sok nagy tudós és művész született a kis Magyarországon, és hogy az ország modellként szolgált a volt kommunista világ számára a demokráciába és a piacgazdaságba való gyors átmenet terén. Megemlítette, hogy mindössze hét évvel az angol Magna Charta után, 1222-ben II. Andrásra saját nemesei kényszerítették rá az Aranybullát, és hogy ez az egyik első példa az európai uralkodók hatalmának korlátozására. „Ezért meglepetés és nagyon nagy szégyen lenne, ha Magyarország ismét a vezető szerep átvételére készülne, de rossz értelemben, a demokrácia és az alkotmányos kormányzás fokozatos lebontásában” – fogalmazott.
