Csütörtökön a brit sajtó arról számolt be, hogy Argentína nagy valószínűséggel gazdasági blokád alá fogja venni a tőle alig 460 kilométerre lévő, a britek által 1833 óta uralt szigetcsoportot. A csendes part menti Stanley városban élő Lisa Watson, a Penguin News című helyi újság szerkesztője a BBC-nek elmondta: szerinte a falklandiek nem hisznek abban, hogy Argentína katonai értelemben visszatér. Hozzátette ugyanakkor, hogy az argentinok állandóan el akarják lehetetleníteni őket, de mint fogalmazott, a „brit kormány erős, és ez erőt ad” a falklandi lakosságnak.
Decemberben Argentína megállapodást kötött Brazíliával, Paraguayjal és Uruguayjal, hogy nem engedik be kikötőikbe a falklandi zászló alatt közlekedő hajókat. A szigetet kormányzó Nigel Hayward brit diplomata ennek ellenére pozitívan látja a helyzetet. Szerinte bizakodásra ad okot, hogy Argentína ugyan igyekszik nyomást gyakorolni más országokra, de azok nincsenek felkészülve a falklandiekre nézve fenyegető kereskedelmi embargó támogatására, és csupán a decemberihez hasonló szimbolikus kezdeményezések támogatására hajlandók.
A BBC összeállításában kiemelte, hogy a falklandi gazdaság és népesség egyre nő, ráadásul a szigetcsoport partjainál kőolajlelőhelyek feltárása zajlik. Egy északon található olajmezőről például kiderült, hogy 350 millió hordó kőolajat rejt, amely felbecsülhetetlen bevétellel kecsegteti a 2500 fős lakosságot. Buenos Airest azonban rendkívül felbőszítette a szóban forgó kutatás, melyet törvénytelennek tart. „Ha az argentinok azt hiszik, hogy mindez provokáció, az az ő bajuk, de a brit kormánynak nincsen kétsége a jogainkat illetően. Mi britek vagyunk” – mondta ezzel összefüggésben Stephen Luxton, a falklandi kormány ásványkincsek felkutatásáért felelős tagja.
A szigetlakók önbizalma a többi közt a brit haderő jelenlétének köszönhető; a királyi haditengerészet például a héten rendelte a térségbe a HMS Dauntless névre keresztelt rombolóját, amely a brit flotta legújabb és legfejlettebb hadihajója.
Argentína az év elején ismét megerősítette területi igényét a Falkland-szigetekre, és felszólította a brit kormányt, hogy kezdjenek tárgyalásokat a terület hovatartozásáról. Buenos Aires 1982 áprilisában rohanta le a spanyolul Malvin-szigeteknek nevezett szigetcsoportot, ám a 74 napos háborúban alulmaradt a brit haderővel szemben.
A Brit Földtani Intézet 1993-ban közölte, hogy mintegy 60 milliárd hordó olaj lehet a szigeteket körülvevő tengerfenék alatt. A bejelentés nyomán Argentína és Nagy-Britannia 1995-ben megállapodott a part menti természeti kincsek, így az olaj kitermelésének feltételeiben, ám 2007-ben Buenos Aires egyoldalúan felmondta az egyezményt.
origo.hu
Ez az étrendkiegészítő lehet a titok, ha pihentető alvásra vágyunk
