Az afgán fővárosban két helyszínen, a parlament mellett és az amerikai katonák támaszpontja közelében, mintegy ötszázan tüntettek. A tiltakozók halált kiáltottak az Egyesült Államokra és Hamid Karzai afgán elnökre, köveket hajigáltak a rendőrökre, akik levegőbe leadott lövésekkel próbálták megfékezni a dühödt tömeget. Néhányan tálibokat éltető jelszavakat skandáltak. A tüntetők összetűztek a rendőrökkel, és gépkocsik ablakait zúzták be. A BBC helyszínen tartózkodó tudósítója szerint négy rendőr is megsebesült. A kabuli amerikai nagykövetséget lezárták, a diplomaták nem hagyhatják el a képviselet területét.
Szemtanúk szerint a kelet-afganisztáni Dzsalálábádban is tüntetnek a Korán-égetés ellen. Ott hozzávetőlegesen ezren torlaszolták el a fő útvonalakat, miközben halált kiáltottak Obama elnökre és a „keresztesekre”, egyben azt hangoztatták, hogy nem tűrik el az iszlám szent vallásának a meggyalázását.
Hétfőn több ezren tiltakoztak az amerikai légi támaszpontnál, ahol iszlám vallási irodalmat és Korán-példányokat égettek el. John Allen, az Afganisztánban állomásozó NATO-csapatok parancsnoka töredelmesen bocsánatot kért érte, és a történtek kivizsgálását ígérte, ennek ellenére nem csitulnak az indulatok. Később Washingtonban Leon Panetta amerikai védelmi miniszter is bocsánatot kért azért, hogy a katonák „illetlen módon szabadultak meg” a Korán-példányoktól.
Az incidenssel kapcsolatban egy névtelenül nyilatkozó katonai tisztségviselő a CNN hírtelevíziónak azt nyilatkozta, hogy a koránpéldányokat és más vallási irodalmat azért távolították el a bagrami bázison lévő fogolytábor könyvtárából, mert azok szélsőséges bejegyzéseket tartalmaztak, és a foglyok az egymás közti üzenetváltásokra használták azokat. A könyveket a támaszpont szeméthamvasztójában égették el, az elszenesedett maradványokra a bázison dolgozó afgánok bukkantak rá.
