A Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsa várhatóan március második hetében dönt arról, hogy milyen mértékben járul hozzá a második görög mentőcsomaghoz – mondta kedden az IMF vezérigazgatója, aki hangsúlyozta, hogy a valutaalap feltételekkel vesz részt a programban.
A sajtótájékoztatón több kérdés hangzott el a hajnalban – még nem a 27 EU-ország, hanem a 17 eurózónabeli ország pénzügyminisztere által – elfogadott görög mentőcsomagról, illetve arról, hogy szükségessé válhat-e a görög támogatási modell alkalmazása más országok esetében is. Rehn erre határozott nemmel válaszolt, és a kérdésekben külön is nevesített Portugáliáról, illetve Írországról azt mondta: ebben a két országban rendben zajlik a gazdasági kiigazítási folyamat.
„Az elmúlt két évben és most az éjjel megtanultam, hogy a »maraton« tényleg görög szó” – jegyezte meg a finn EU-biztos, miután kedd hajnali öt órára sikerült tető alá hozni Görögország újabb, 130 milliárd euró értékű mentőprogramját. A projekt legfőbb sajátossága a magánhitelezők részéről történő, nagy arányú adósságleírás, amelynek nyomán a görög papírok értékének névlegesen 53,5 százalékáról, valós piaci értéken számolva mintegy háromnegyedéről lemondanak, cserébe a szabályozatlan görög államcsőd elkerüléséért, a továbbra is fenntartott követelések behajthatóságának reményéért.
A követelés részleges leírása – meglehetősen érzékletes angol pénzügyi szakszóval: a „haircut”, vagyis a „hajvágás” – mintegy százmilliárd euróval csökkenti a görögök adósságterheit. Anders Borg, az euróövezethez nem tartozó Svédország pénzügyminisztere azt mondta: a kedd hajnali megállapodással a görög tragédia természetesen folytatódik, most csak a hosszú dráma egyik felvonása ért véget. George Osborne, a brit kincstárügyek minisztere a megállapodás kapcsán úgy fogalmazott: „az eurózóna kollektív módon odaállt a közös fizetőeszköze mögé, amit Nagy-Britannia mindig is sürgetett”.
Az Európai Beruházási Bank (EIB) továbbra is támogatja a görög növekedésösztönző programokat, mondta a bank alelnöke kedden egy bécsi sajtóbeszélgetésen. Wilhelm Molterer kijelentette, Görögországnak teljesítenie kell a vállalt kötelezettségeket és végre kell hajtania a szükséges intézkedéseket a közigazgatásban és a gazdaságban. A megállapodás másik eleme az európai szolidaritási hozzájárulás. Az EIB számára ez a szükséges növekedési impulzusok támogatását jelenti – mondta.
„Osztatlan felelősség” nyugszik Görögország, az EU és az EIB vállán – fogalmazott az alelnök. Hangsúlyozta, nem elegendő kizárólag az államadósság-rendezésre összpontosítani, növekedési kilátásokra is szükség van. Kijelentette, Athén kiválása az euróövezetből „nem választási lehetőség”.
Tovább erősödött a forint kedd reggelre: röviddel hét óra után az eurót 286,50 forinton jegyezték a nemzetközi bankközi devizakereskedelemben a hétfő esti 287,17 forint után. A bizakodó nemzetközi hangulatban már hétfőn is erősödött a magyar fizetőeszköz. A hangulatot az javította, hogy az euróövezeti tagországok pénzügyminiszterei kedd hajnalban megállapodásra jutottak a Görögországnak szánt újabb mentőcsomagról.
