A Szarajevó melletti Jahorinában pénteken csúcstalálkozót tartottak a volt Jugoszlávia három egykori tagállamának vezetői: Borisz Tadics szerb és Ivo Joszipovics horvát elnök a vendéglátó bosnyák államelnökség tagjaival tárgyalt. Az első ilyen hármas találkozót 2011 júliusában tartották Horvátországban. A szerb, a horvát és a boszniai vezetők korábban megígérték: legalább kétszer találkoznak majd évente, hogy folytassák az államaik közötti megbékélés politikáját, s erősítsék a regionális együttműködést.
Ivo Joszipovics horvát elnök kijelentette: „eredményesebbé válna a háborús bűnösökkel szembeni peres eljárás, ha arra a vádlottak tartózkodási helyén kerülne sor és ezt egyezményben rögzítenék”. Joszipovics hangsúlyozta, hogy a jahorinai csúcson Borisz Tadics szerb elnökkel „megvitatta egy erről szóló kétoldalú megállapodás megkötését, és senki sem maradhat büntetlen, aki háborús bűnöket követett el”. Joszipovics annak a véleményének adott hangot, hogy „egyrészt hatékonyabbá válna a háborús bűnösök üldözése, másrészt elkerülhetnék a bírósági perek elpolitizálását, és könnyebbé válna számos olyan kérdés rendezése, amelyek a háborús összecsapásokkal, de mindenekelőtt az eltűntekkel kapcsolatosak”.
Bosznia-Hercegovina vezetői egyébként nem támogatták a horvát elnök kezdeményezését.
A jahorinai hármas csúcstalálkozó résztvevői közös harcot hirdettek a határokon átnyúló szervezett bűnözés ellen. Ez volt a megbeszélések egyik legfontosabb témája.
Zeljko Komsics, a bosznia-hercegovinai elnökség soros vezetője, valamint Tadics és Joszipovics helyesléssel fogadták, hogy Bosznia-Hercegovinában megalakult a miniszterek tanácsa, üdvözölték a Horvátországban megtartott uniós népszavazás eredményeit és azokat a lépéseket, amelyeket Szerbia és Bosznia-Hercegovina tett az európai integrációs folyamatban.
Borisz Tadics szerb elnök a sajtóértekezleten kijelentette, hogy a térség országainak a gazdasági válságra való tekintettel mozgósítaniuk kell teljes belső gazdasági erőtartalékukat, és azon kell lenniük, hogy segítsék az eurózónához tartozó államokat a gondok leküzdésében.
A szerb elnök kitért arra is, hogy kész találkozni Hashim Thaci koszovói miniszterelnökkel, „de csak akkor, ha az a koszovói kérdés megoldását szolgálja és nem Koszovó államiságának elősegítését”.
A jahorinai csúcstalálkozón szó volt még a határ menti együttműködést serkentő uniós forrásokkal kapcsolatos közös pályáztatásokról, a közös konzuli képviseletekről, a határellenőrzés megváltoztatásával összefüggő előkészületekről és nemzetközi sportrendezvények közös megszervezéséről is.
