A sport mint uniós politikai terület a 2009-ben életbe lépett lisszaboni szerződéssel jelent meg az EU joganyagában. A mostani EP-jelentés támogatja az uniós fellépést, ugyanakkor egyértelművé teszi azt is, hogy tiszteletben tartja a számos területen a tagállamok illetékességét kimondó szubszidiaritás elvét. Olyan kérdéseket tárgyal, mint a sport társadalmi szerepének erősítése, az egészséges életmód, illetve a dopping és az erőszak elleni küzdelem elősegítése. A jelentés szerint a sport az európai identitás erősítője lehet, ezért minden évben ki kellene jelölni egy európai sportfővárost, a sportolók számára pedig mobilitási programot kellene kidolgozni. Kimondja azt is, hogy a sportolók önkéntes alapon viselhetik mezükön az európai zászlót.
Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő közleményében külön üdvözölte, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó uniós programban a sport már új támogatási területként jelenik meg. Emlékeztetett arra, hogy az új programban a sport támogatására javasolt akciók összhangban állnak a tavalyi magyar EU-elnökség alatt elfogadott munkatervvel. A képviselő megjegyezte, hogy az új keretprogram alapján támogathatóvá vált a sportolók mobilitásának elősegítése. Felhívta a figyelmet Bagó Zoltán arra is, hogy a sport egészségmegőrző szerepét hangsúlyozó jelentést az aktív időskor európai uniós évének kezdetén szavazták meg.
Tárolnák a kitiltottak neveit
Az EP-jelentés, amelyet a spanyol Santiago Fisas Ayxela készített, külön hangsúlyozza, hogy az EU-nak mindent meg kell tennie a sporttal kapcsolatos korrupció, erőszak és dopping felszámolása érdekében. Így például bűncselekményként kellene kezelni a bundázást, az illegális fogadást, a doppingszerekkel való kereskedést. A stadionokból az erőszakot a jelentés szerint többek között úgy lehetne száműzni, ha létrejönne egy európai adatbázis, amely tartalmazza azok neveit, akiket valamelyik ország stadionjából már kitiltottak. Így lehetne megakadályozni, hogy más országban bejussanak a stadionokba.
Fontos területként kezeli a jelentés az audiovizuális jogok kérdését, és támogatja, hogy a sporteseményeket ne lehessen exkluzív alapon sugározni. A befolyt összeg egy részét az EP szerint a tömegsport támogatására lehetne fordítani, csakúgy, mint a fogadóirodák nyereségeinek egy részét.
Az Európai Bizottság már tavaly nyilvánosságra hozta elképzeléseit a sport európai dimenziójának fejlesztéséről. A végrehajtó testület egyebek között javasolta, hogy az EU dolgozzon ki a kombinált sport- és általános oktatásra vonatkozó európai iránymutatásokat, vezessen be nemzetközi sporteseményekre vonatkozó biztonsági intézkedéseket és követelményeket, dolgozzanak ki a sportrendezvények megközelíthetőségére vonatkozó normákat, a sportegyesületek pedig alakítsanak ki mechanizmusokat a médiajogok kollektív értékesítésére a bevételek igazságos újraelosztása érdekében.
