Korábban írtunk arról, hogy több azeri parlamenti képviselő felvetette szerdán, hogy változtassák meg az ország nevét Észak-Azerbajdzsánra, jelezve ezzel azt a szándékot, hogy országukat egyesíteni akarják a szomszédos Iránban élő azeriek területével.
Örmény szakadárok az 1990-es évek elején indítottak harcot a Karabah fölötti azeri uralom megdöntésére. A véres harcokban 30 ezren haltak meg, s több mint egymillió ember kényszerült elhagyni lakhelyét. A karabahi erők tisztán azeri lakosságú területeket is elfoglaltak, hogy biztosítsák a terület közvetlen érintkezését Örményországgal.
A háború egyik fordulópontja Hodzsali város 1992-es örmény elfoglalása volt. Ennek során az örmények lerombolták a várost, több mint 613 lakost megöltek, és csaknem 1300-at túszul ejtettek azeri adatok szerint. Azerbajdzsán szerint ez népirtással ér fel, Jereván viszont visszautasítja az állítást, sokkal kisebb áldozatszámot ismer el, és Bakut teszi felelőssé az emberveszteségért. „A hodzsali lakosok a bakui hatóságok piszkos hadműveleteinek túszaivá váltak, és Baku saját céljaira használta fel őket” – jelentette ki a karabahi külügyminisztérium közleményében.
„Nem ismétlődhet meg sem a hodzsali, sem a srebrenicai, a ruandai vagy a homszi népirtás!” – volt olvasható a vasárnapi bakui felvonulók egyik transzparensén. A háborút 1994-ben tűzszüneti egyezménnyel zárták le, de békeszerződés a tárgyalások ellenére nem született. A fegyveres összetűzések igen gyakoriak a térségben, ezeknek időnként halálos áldozatai is vannak.
Azerbajdzsán nagy erőfeszítést tesz azért, hogy felhívja a nemzetközi közösség figyelmét a hodzsali tragédiára, rendszeresen azzal fenyegetőzik, hogy fegyveresen visszaszerzi a területet, ha a tárgyalások nem hoznak számára megfelelő eredményt. Jereván pedig fogadkozik, hogy bármilyen támadást visszaver.
