Nem tagok, de a válság határozza meg elnökségüket

Mads Sandau-Jensen budapesti dán nagykövet szerint az euróövezet válsága alapvetően meghatározza országa soros EU-elnökségét.

PR
2012. 02. 14. 9:39
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A diplomata az Országgyűlés európai ügyek bizottságának keddi ülésén országa soros EU-elnökségéről azt mondta, ugyan Dánia nem használja a közös európai fizetőeszközt, de éppúgy érintik az euróövezet nehézségei, mint a többi uniós tagállamot. Az Európai Unió 27 tagállamból áll, nem két részre osztott csoport, hanem „egy család” – hangoztatta. A nagykövet az uniós tagállamok minél szorosabb együttműködését sürgette, mivel – mint fogalmazott – csak így felelhet meg az EU a kihívásoknak. Dánia 2012 első félévében tölti be az EU soros elnöki posztját, és ezen időszak alatt felelősebbé, dinamikusabbá, környezetbarátabbá és biztonságosabbá akarják tenni az uniót – mutatott rá Mads Sandau-Jensen.

Kifejtette: Európának gazdasági szempontból is felelősebbé kell válnia, ezért az elnökség szorgalmazza a decemberi csúcson elfogadott döntések és a gazdasági kormányzást segítő hatos jogszabálycsomag végrehajtását. Lipők Sándor (Fidesz) kérdésére azt mondta, Dánia fontos feladatának tekinti, hogy segítse az előrelépést a következő többéves (2014–2020) költségvetési keretről folytatott vitákban is, de ezek a tárgyalások valószínűleg nem zárulnak le a félév végéig.

Hörcsik Richárdnak (Fidesz), a bizottság elnökének a felvetésére elmondta, eltérő vélemények alakultak ki a költségvetésről a tagállamok között, ezért alighanem nehéz lesz közös álláspontra jutniuk. Balczó Zoltán (Jobbik) érdeklődésére megemlítette, Dániában is vita alakult ki arról, hogy kiírjanak-e népszavazást a csatlakozásról a fiskális paktumhoz, de Dánia biztosan aláírja a szerződést.

Az EU külső és belső biztonságának megerősítése is elengedhetetlen

Mads Sandau-Jensen úgy fogalmazott, a dinamikusabb Európa az elnökségi program szerint hosszú távú gazdasági növekedést és munkahelyteremtést jelentene. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egységes piac fejlesztése is lényeges cél, ennek előnyeit minél jobban ki kellene aknázni. Az elnökség a környezetvédelem hangsúlyozását is fontosnak tartja, erre a jelenlegi magas életszínvonal megőrzése miatt is szükség van – közölte. Kiemelte: az EU külső és belső biztonságának megerősítése is elengedhetetlen, ez akkor is bebizonyosodott, amikor tavaly az „arab tavasz” idején nagy nyomás nehezedett a schengeni rendszerre. Jól működő közös menekültügyi rendszerre és erősebb schengeni együttműködésre van szükség – mondta.

Vejkey Imre (KDNP) érdeklődésére a diplomata kijelentette: felelős bővítéspolitikát kell folytatni. Dánia megvizsgálja annak lehetőségét, hogy van-e esély az előrelépésre a Törökországgal folytatott tárgyalásokon, de jelenleg a helyzet nem túl kedvező – fűzte hozzá. Gyopáros Alpár (Fidesz) kérdésére úgy válaszolt, az Európai Bizottság decemberben javaslatot tett egy uniós katasztrófavédelmi mechanizmus kidolgozására, a dán elnökség pedig igyekszik haladást elérni az erről szóló egyeztetéseken. 2012 első félévében a lengyel–dán–ciprusi elnökségi trió tagjaként Dánia tölti be az EU Tanácsának elnöki posztját. A skandináv ország, amely 1973-ban csatlakozott az unióhoz, eddig hat alkalommal látta el az elnöki teendőket, utoljára 2002-ben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.