A gabalai lokátorállomás mintegy kétszáz kilométerre északnyugatra van az azeri fővárostól, Bakutól és mintegy száz kilométerre a Kaszpi-tenger nyugati partjától. A 18 emeletes megfigyelőállomást is magába foglaló, 128 méter magas létesítmény 1985-ben épült a déli irányból várható rakétatámadások előrejelzésére. Műszaki adottságait tekintve még ma is a legnagyobb teljesítményű a posztszovjet korai előrejelzési rendszerben.
A Szovjetunió felbomlása után a lokátorállomás kikerült a jogutód Oroszország fennhatósága alól, és Moszkva azóta bérelni kényszerül az azeri államtól a létesítményt. Moszkva 2007-ben, hogy elejét vegye a tervezett amerikai rakétavédelmi rendszer egyes elemei Kelet-Európába telepítésének, felajánlotta Washingtonnak a gabalai lokátor közös bevetését a „lator” országok – értsd Irán – felől érkező rakéták előrejelzésére, tekintve hogy a berendezés 8 ezer kilométeres észlelő sugara lehetővé teszi ezt.
A Kommerszant című újság értesülése szerint azonban az azeri fél 7 millióról 300 millió dollárra srófolná fel az éves bérleti díjat. Ez az oroszoknak már irreálisnak, sőt kifizethetetlennek tűnik. Ezért hadakozásba fogtak a bérleti díj leszállításáért, és reménykednek. Az azeri külügyminisztérium illetékese szűkszavúan fogalmazott, mondván, hogy az árvita szakértő szinten folytatódik, így részleteket nem tárhat fel. Oroszország mindenesetre legalább 2025-ig szeretné használni a gabalai lokátorállomást, amelynek bérleti szerződése az idén decemberben jár le.
origo.hu
Csak a legokosabbak érnek el 7 pontot ebben a vegyes műveltségi kvízben
