A kétnapos népszavazást négy, jobbára szerbek lakta észak-koszovói járásban – Zubin Potokban, Zvecanban, Kosovska Mitrovicában, Leposavicban, illetve a hozzájuk tartozó falvakban – tartják meg. Az ottani szerb önkormányzatok által ónállóan szervezett referendumon 82 szavazóhelyiséget nyitottak meg, s 35 ezer szavazócédulát nyomtattak ki, egy részüket albán nyelven. A kétmilliós Koszovóban közel 120 ezer szerb él, s közülük több mint 40 ezren északon. A délebbre, albán környezetbe ékelődött szerb enklávék lakói nem vesznek részt a népszavazáson.
A polgároknak arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy „elfogadják-e az úgynevezett Koszovói Köztársaság Pristina által létrehozott intézményeit”. Nyilvánvaló, hogy a térségben lakó szerbek egyként nemet fognak mondani erre a kérdésre, hiszen a koszovói függetlenség kikiáltása után is megtartották a Pristinától teljesen külön működő, párhuzamosnak mondott, és részben Belgrád által finanszírozott intézményrendszert, saját iskoláikat és egészségügyi intézményeiket.
Belgrád azért ellenzi a referendum megtartását, mert tart attól, hogy az eredmény kedvezőtlenül fogja befolyásolni uniós integrációját, és nem lendíti előre a Brüsszel által szorgalmazott, folyton akadozó belgrádi–pristinai párbeszédet sem. A belgrádi kormányoldal szerint a népszavazást az ellenzék sugallatára szervezték meg, amely le akarja téríteni Szerbiát az európai integráció útjáról.
Törvénytelenül tartják meg?
A koszovói ENSZ-misszió (UNMIK) szerint a népszavazásnak nem lesz semmilyen jogi hatálya, mivel törvénytelenül tartják meg. Alkotmányellenes a népszavazás Pristina szerint is, amely eleve az észak-koszovói szerbek párhuzamos intézményeit is illegálisnak tartja, és négy éve hasztalan próbálkozik azzal, hogy fennhatósága alá gyűrje a térséget. Szálka a szemében, hogy a kétnapos referendumot két nappal Koszovó függetlenségének negyedik évfordulója előtt tartják meg a szerb szakadárok.
A referendum szervezői mindenesetre meghívták az UNMIK, illetve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) képviselőit is, hogy megfigyelőkként vegyenek részt a referendumon. Állítólag a Nemzetközi Válságcsoport (ICG) nevű elemzőintézet is kapott meghívást, és el is fogadta. A koszovói békefenntartó haderő attól tart, hogy a térségben élő albánok provokációt látnak majd a népszavazásban, és ez tovább fokozza a feszültséget az amúgy is nyugtalan térségben.

Hamarosan találkozhat Donald Trump és Orbán Viktor