Hszi, aki első, 1985-ös látogatása után nosztalgikus örömmel tért vissza Iowába, a csütörtökön megtartott amerikai–kínai mezőgazdasági szimpóziumon kijelentette, hogy az agrárium területén „a két ország érdekei konvergálnak”, és hogy Pekingnek és Washingtonnak együtt kellene működnie a világ éhezőinek ellátásában. A kínai alelnök hangoztatta, hogy hazája számára kulcsfontosságú az élelmiszer-biztonság és 1,3 milliárd ember élelmezésének biztosítása. Mint mondta, Kínának kielégítő tartalékai vannak a legfontosabb gabonákból és olajokból, de szüksége van az amerikai szójára, más élelmiszerekre és takarmányokra.
Az alelnököt elkísérő kínai üzleti küldöttség tagjai több mint hatmilliárd dollár értékű, 12 millió tonnás szójavásárlásról tettek bejelentést. A szerződések egy részét csütörtökön Iowában kötötték meg, s további aláírások várhatók Hszi pénteki, Los Angeles-i látogatásán is. Kína a világ szójakereskedelmének 60 százalékát vásárolja fel, Iowa állam kínai agrárkivitele pedig 2000 és 2010 között a tizenkétszeresére növekedett.
Miközben Hszi amerikai vizitje még javában tart, Mitt Romney republikánus elnökjelölt-aspiráns a The Wall Street Journalben csütörtökön azzal vádolta meg Barack Obamát, hogy miközben a kínai alelnök fehér házi fogadtatása csupa „pompa volt meg szertartás”, az amerikai elnök Kína-politikája „pontosan ez ellenkező irányba” tart, mint amerre kellene. Romney szerint Obama elnöksége elején „könyörgött” Pekingnek, hogy az vásároljon több amerikai államadósságot. Az elnökjelölt-aspiráns hangsúlyozta: nem kellene hagyni, hogy az „amerikai évszázad” lezáruljon és egy kínai kövesse.
Az Obama-kampánystáb erre azzal lőtt vissza, hogy Romney két vasat tart egy tűzben, illetve hogy a volt massachusettsi kormányzó kínai befektetéseit – pusztán politikai megfontolásból – tavaly augusztusban eladta, 1,5 millió dollárért. Az elnök csapata következetlenséggel vádolta Romneyt, aki cikkében ugyan bírálta a kormánynak a kereskedelempolitikában mutatott „puhaságát”, de egyben kifogásolta azt is, hogy Obama fellépett a kínai gumidömpinggel szemben.
Az amerikai Kína-szakértők szerint egyébként a kampány idején szokásos csatározások ellenére az amerikai elnökök Pekinggel szemben folytatott politikáját a folyamatosság jellemzi azóta, hogy Richard Nixon négy évtizeddel ezelőtt megtörte a jeget a két ország között, és történelmi látogatást tett Pekingben. Az, hogy az Egyesült Államokban a választási évben kemény hangon szólnak Kínáról, részben az is magyarázza, hogy az ABC News és a The Washington Post legfrissebb felmérése szerint az amerikaiak 52 százaléka kedvezőtlenül vélekedik az ázsiai országról, s csak a 37 százalékuk van jó véleménnyel róla.
origo.hu
Itt a megrázó felvétel arról, ahogy a tatabányai áruházban betörik egy férfi fejét - videó
