Andris Berzins erről varsói látogatásán beszélt pénteken. A lett elnök országa varsói nagykövetségén fog szavazni. A szovjet időkben betelepített, elsősorban oroszok alkotta orosz ajkú közösség a 2,2 milliós lakosság kevesebb mint egyharmadát teszi ki, így az orosz nyelv hivatalos államnyelvvé emelése gyakorlatilag kudarcra van ítélve.
Az Anyanyelv nevű oroszbarát mozgalom kezdeményezte a népszavazást, amelyet az orosz származású lettek próbakőnek tekintenek. Az orosz nyelv hivatalos nyelvvé tételét támogatók „az orosz ajkúakkal szembeni diszkriminációnak” szeretnének véget vetni. Az ellentábor viszont arra emlékeztet, hogy a Szovjetunió idejében az oroszt kényszerítették rájuk mint hivatalos nyelvet.
Az államfő szerint a letteknek most más gondjuk is van. „Amikor az emberekkel találkozom, közöttük helyi politikai vezetőkkel, elsősorban a munkanélküliség, a foglalkoztatás, az oktatás vagy az egészségügyi problémák érdeklik őket” – hangsúlyozta.
Lettország függetlenné válása (1991) után az itt élő oroszoknak lett nyelvleckéket kellett venniük, hogy megkapják az állampolgárságot. Mintegy 300 ezren viszont vagy nem kérték, vagy nem kapták meg a lett útlevelet, és hontalanok lettek. Ugyanakkor különleges személyazonossági igazolványukkal vízum nélkül utazhatnak a többi EU-országba és Oroszországba – hangsúlyozta Andris Berzins. Hozzátette, hogy a kormány támogatja a nyelviskolákat a kisebbségek, így az oroszok számára is. „Semmi sem tökéletes. Mindig lehet valamit jobban csinálni„ – így az elnök. „Nincs azonban szükség második nyelvre. Azok, akik akarnak, beszélhetik a nyelvüket otthon vagy az iskolában” – tette hozzá.
