Az utóbbi hónapokban Irán a Hormuzi-szoros lezárása és az Európai Unió „késleltetett” olajembargója kapcsán került leginkább a híradások homlokterébe. A világ olajexportjának jelentős részét bonyolító szoros blokádja ezekben a napokban talán már kevésbé valószínű – elemzők szerint korábban sem volt az –, az uniós szankcióról ellenben döntés született január közepén, erről tehát nincs vita. Miközben az iráni jegybank megkezdte vagyonának kimenekítését Európából, új fejlemények láttak napvilágot Teherán nukleáris fejlesztései kapcsán.
„A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) munkatársai háromnapos látogatást tettek Iránban, és konstruktív tárgyalásokat folytattak. Most ugyan nem készült hivatalos jelentés, de annyi bizonyos, hogy a nyilatkozatok alapján a NAÜ és az iráni fél is elégedetten állt fel az asztaltól” – válaszolta megkeresésünkre N. Rózsa Erzsébet. A Magyar Külügyi Intézet koordinációs igazgatója elmondta: bár nem verik nagydobra, az ellenőrzések folyamatosak Iránban. Ezekről nem minden esetben írnak jelentést. A legutóbbi látogatás alkalmával az ügynökség ellenőreit olyan helyiségekbe is beengedték, amelyekbe eddig nem. N. Rózsa Erzsébet azt is kifejtette: Catherine Ashton európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő köreiből nemrégiben kiszivárgott, megkapták az iráni választ kérdéseikre, így készülhetnek az újabb tárgyalásokra.
Pénzt vagy atomot?
Jókora kavics kavarta fel az állóvizet néhány nappal ezelőtt, amikor kiderült: Irán újabb 6000, urán dúsítására szolgáló centrifugát helyezett üzembe a natanzi telepen. A hírek arról szóltak, hogy korábban 3000 centrifuga működött itt. Korábban 10 százalékos szintre tudtak dúsítani, az atombombához szükséges dúsítási szint 90 százalék.
A külügyi intézet szakértője olvasta az értékeléseket, és gyakorlatilag cáfolta az interneten keringő téves híreszteléseket. „Ez idáig 6000 centrifugát állítottak üzembe Natanzban, ezek egy része azonban nem működött. Az újabb elemek beszerelésének nincs túl nagy hírértéke, hiszen mintegy 50 ezer centrifugát is el tudnának helyezni. Ezek célja elsősorban az, hogy Irán tervezett termelésbe kezdve a világ komoly fűtőelemgyártójaként lépjen ki a piacra.” N. Rózsa Erzsébet úgy fogalmazott: ez az iráni politikai retorika része. Khamenei ajatollah korábban ugyanis kijelentette, azzal, hogy a nyugatiak megpróbálják megakadályozni az ország nukleáris fejlesztéseit, ellentétes hatást érnek el. Ez még jót is tesz nekünk, komolyabb haladást eredményez – emelte ki az első számú vallási vezető.

A Hell közleményben reagált az energiaitalok korlátozására