A parancsnok Afganisztánból telefonon elmondta: a magyar katonák természetesen fel voltak készítve minden várható helyzetre, így egy esetleges tüntetés kezelésére is, ráadásul a múlt keddi bagrami Korán-égetés után számítottak is a tiltakozásokra. A felderítésnek és a helyi vezetőkkel kialakított jó viszonynak köszönhetően pedig már előre készülhettek a konkrét probléma kezelésére – tette hozzá. „Tudtunk arról, hogy idejönnek majd a táborunkhoz a déli ima után, ezért be tudtuk gyakorolni azokat a rendszabályokat, amelyek szükségesek a tábor megvédéséhez, és felvettük a kapcsolatot a helyi biztonsági erőkkel (...), mert el akartuk kerülni a közvetlen kapcsolatot a helyiekkel” – mondta a parancsnok, hozzátéve, hogy a táborba senki nem tudott volna bejutni.
A helyi biztonsági erők „külső gyűrűt” formáltak a tábor körül, és végül döntően ők voltak azok, akik kezelték a konfliktust. A magyar katonáknak egyszer kellett a levegőbe lőniük, amikor a tüntetők egy másik útvonalon – az afgán katonákat megkerülve – akartak betörni a táborba. A katonák nagyon fegyelmezetten, nyugodtan, vagyis profi módon viselkedtek, amikor tűzparancsot kellett kiadni a támadók elriasztására – mondta az ezredes. Mint hozzátette: a tüntetők kövekkel és botokkal dobálták a magyar katonákat is, de szerencsére senki sem sérült meg a táborban lévők közül. „Senki sem veszítette el a fejét, hanem profi katonákhoz méltóan tették a dolgukat, így el tudtuk kerülni azt, hogy mi okozzunk sérülést a helyieknek” – közölte.
Ruszin Romulusz elmondta azt is, hogy a magyar tábor Puli-Humriban, egy nem túlságosan nagy, két folyó által határolt, nehezen megközelíthető területen fekszik; a tüntetők a tábor főbejárata előtt gyülekeztek múlt pénteken a déli ima után. A városban egyébként egy sokkal nagyobb, többezres tömeg gyűlt össze a Korán-égetés ellen tiltakozni, de közülük csak nyolcszázan-ezren, zömében húszévesnél fiatalabbak váltak ki, és vonultak a magyar táborhoz. A tüntetők közül egy ember életét vesztette, és többen megsérültek a gellert kapott figyelmeztető lövések miatt, de ezért sem a magyar, hanem az afgán katonákat teszik felelőssé a helyiek – fűzte hozzá.
A tüntetés ideje alatt a táborban jelen volt az ENSZ helyi képviselője is, aki hivatalosan menedéket kapott a magyaroktól – mondta az ezredes. A katonáknak feljegyzésük van a tartományban huzamosabb ideig élő, dolgozó külföldiekről, és ha a helyzet úgy kívánja, menedéket is nyújtanak nekik – részletezte a parancsnok. Kérdésre válaszolva a parancsnok közölte azt is, hogy Baglán tartományban jelenleg feszült a helyzet, további atrocitásokra is számítanak, de a katonák mindenre fel vannak készülve, és folytatják a munkájukat.
Ismert, a bagrami amerikai támaszponton történt Korán-égetés ellen tiltakozó tüntetők múlt pénteken támadták meg az afganisztáni magyar tábort Puli-Humriban. A tüntetők közül egy ember meghalt, kilenc megsérült, a magyar katonáknak nem esett bántódásuk. A Honvédelmi Minisztérium (HM) akkori tájékoztatása szerint a tüntetést az afgán hatóságok oszlatták fel. Aznap egyébként Afganisztán-szerte tüntetések voltak a bagrami támaszponton történt Korán-égetés miatt.
A Magyar Honvédség 2006 októberében vette át egy tartományi újjáépítési csoport (PRT) vezetését az Afganisztán északi részén fekvő Baglán tartományban. A magyarok építettek már egyebek mellett utat, egészségügyi központokat, kis erőműveket, és részt vesznek a helyi biztonsági erők képzésében is. A PRT katonai (békefenntartás, járőrözés, őrzés-védelem, konvojkísérés) és polgári feladatokat egyaránt ellát.
