Az előzetes hivatalos becslések szerint a részvételi arány 64 százalékos volt.
Nem került be az iráni törvényhozásba a hivatalban lévő államfő, Mahmúd Ahmadinezsád húga a pénteki parlamenti választáson – jelentette szombatra virradóra a Mehr iráni hírügynökség.
A tudósítás szerint az államfő hű szövetségeseként számon tartott Parvin Ahmadinezsád az államfő szülővárosában, a Teherántól 60 kilométerre délkeletre fekvő Garmszárban indult a választáson, de konzervatív riválisa legyőzte.
Hírügynökségek szerint Parvin fiaskója nagy kudarc bátyjának is.
A 47 ezer szavazókör reggel nyolctól este hatig tartott volna nyitva, de a belügyminisztérium háromszor meghosszabbította a nyitva tartást azzal az indokkal, hogy nagyon sokan akarnak élni szavazati jogukkal. A szavazóhelyiségek így helyi idő szerint este 11 órakor zártak.
A hivatalban lévő Mahmúd Ahmadinezsád elnökkel rivális konzervatív erők vezetnek a pénteken megtartott iráni parlamenti választásokon a részeredmények szerint.
A 48 millió szavazásra jogosultat a hatalom felszólította arra, hogy tömegesen vegyen részt a voksoláson.
„Az elmúlt időszakban sok Irán elleni propaganda és nyomásgyakorlás volt. Minél többen szavaznak, annál jobb lesz a jövő, az ország hírneve és biztonsága szempontjából” – mondta a szavazáskor Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője. Mahmúd Ahmadinezsád államfő azért szorgalmazta a szavazást, hogy „erős és népszerű parlamentet” adjanak az országnak.
A reformpárti ellenzék bojkottálta a szavazást a 2009-es elnökválasztás utáni megtorlás ellen tiltakozásul. A választási harc így elsősorban két konzervatív csoport – a legfőbb vezető és az elnök támogatói – között zajlik.
A belügyminisztérium szerint eredmény két vagy három nap múlva várható.
A félelem légköre vette körül a választásokat?
London szerint a félelem légkörében zajlottak pénteken az iráni parlamenti választások, s nem voltak szabadok, illetve nem tükrözték a nép akaratát.
„Egyértelmű volt már egy jó ideje, hogy ezek a választások nem lesznek sem szabadok, sem igazságosak. A (teheráni) rezsim inkább a lojalitás próbatételeként állította be a választásokat, s nem egy lehetőségként az emberek számára, hogy szabadon megválasszák képviselőiket” – szögezte le péntek éjszaka kiadott közleményében William Hague brit külügyminiszter.
Hague szerint a teheráni rezsim három évvel ezelőtti erőszakkampányával megteremtette a félelem légkörét, amely azóta sem múlt el. A képviselők köre erősen korlátozott a jelöltek elleni intenzív hatósági ellenőrzések és a másként gondolkodók elnyomása miatt – közölte a külügyminiszter, és felhívta a figyelmet arra, hogy 2011 februárja óta házi őrizetben van két iráni ellenzéki vezető.
„Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy az iráni reformszárny képviselőinek többsége úgy döntött, nem jelölteti magát, ami a rezsim konzervatívjainak belső versengésére korlátozta a választást” – közölte Hague, aki szerint így nem lehet azt mondani, hogy az iráni választás tükrözi a nép akaratát.
