A „szigorúan bizalmas” jelzéssel ellátott dokumentum alapján Washington az ötvenes évek végétől kezdve rendre megállapodást kötött a Nyugat-Németországban csapatokat állomásoztató valamennyi szövetségesével az atomfegyverek telepítéséről, ehhez azonban nem kérte ki Bonn hozzájárulását, és nem is tájékoztatta a nyugatnémet vezetést.
Szakértők szerint a hidegháborúnak volt olyan időszaka, amikor egyszerre ötezer amerikai nukleáris fegyver volt Nyugat-Németországban. Ezek egy részét brit, holland, belga és kanadai támaszpontokon helyezték el – írta a Der Spiegel.
A kormány nagy diplomáciai erőfeszítések árán és csupán a hatvanas–hetvenes évek fordulóján, Willy Brandt kancellársága idején (1969–74) érte el, hogy legalább Franciaország és Nagy-Britannia vonja be az egyeztetésekbe, mielőtt atomfegyvereket telepít a megszállt ország területén.

Az urbex szerelmeseinek új kedvenc helye lesz ez a hátborzongató balatoni üdülő