Az egyházfőnek kubai látogatásán fő üzenete a havannai kommunista vezetésnek szólt, és ezek címszavakban a szabadság és a társadalmi közjó megteremtése volt. Utolsó üzenetét azonban Kuba régi ideológiai ellenfelének, az Egyesült Államoknak címezte, amely ötven év óta kereskedelmi büntetőintézkedésekkel próbálja megdönteni a havannai kommunista kormányt.
Kuba képes volna egy „új, széles látókörű és békés társadalmat” építeni, de ez nehezebb úgy, hogy „az országot és népét kívülről igazságtalan, korlátozó gazdasági intézkedésekkel sújtják… A jelen pillanat azt sürgeti a személyes, a nemzeti és a nemzetközi együttélésben, hogy elutasítsuk az egyoldalú és hajthatatlan álláspontokat” – jelentette ki a pápa.
Raúl Castro kubai elnök ezekkel a szavakkal búcsúztatta a pápát: „Szentséged látogatása a kölcsönös megértés légkörében zajlott le. Sok mindenben mélyen egyetértettünk, és természetes, hogy nem mindenben gondolkodunk azonos módon.”
Mint arról beszámoltunk, félmilliós tömeg előtt kért nagyobb szabadságot a vallásnak Havannában a pápa szerdán, aki találkozott Raúl és Fidel Castróval is.
Pozitív üzenet
Pozitívan értékelte XVI. Benedek és Fidel Castro kubai találkozásának üzenetét a Vatikánra szakosodott olasz sajtó, amely szerint a pápa nem a kubai politikai vezetésnek akart kedveskedni, hanem az egyház érdekét nézte. „A Vatikán jól játszotta ki lapjait. Sort kerítettek XVI. Benedek és Fidel Castro találkozójára, de nem ez volt az egyházfő háromnapos kubai látogatásának központi eseménye. A beszélgetésre nem a pápa ment Castróhoz, hanem fordítva, a lider maximo járult XVI. Benedekhez a havannai apostoli nunciatúrára” – kommentálták a lapok az egyházfő kubai útját lezáró eseményt.
A XVI. Benedek és Castro közötti félórás, négyszemközti találkozóról az újságíróknak Federico Lombardi szentszéki szóvivő számolt be. Elmondta, hogy Castro megkérdezte, mit csinál egy pápa, XVI. Benedek azt válaszolta, hogy az egyetemes egyházat szolgálja, külföldi látogatásokat tesz. A hőség ellenére melegítőruhát és sálat viselő Castro elmondta, hogy a televízióban nézte a pápa kubai miséit, és úgy találta, hogy fiatalkora óta sokat változott a liturgia. (A kubai politikus gyerekkorában ministrált és jezsuita iskolába járt.) Az egyházfő a szabadság és szabadságjogok témakörét hozta fel – mondta a szóvivő.
Könyveket kért Castro
Mivel mindketten 85 évesek, az öregségről is beszéltek. „Igen, öreg vagyok, de még el tudom látni a feladatomat” – jegyezte meg XVI. Benedek a szóvivő szerint. Castro búcsúzáskor azt kérte a pápától, küldjön neki könyveket azokról a témákról, amelyekről beszéltek, valamint egy olyat, amely segít neki az elmélkedésben. Az egyházfő megígérte, hogy küld, de még nem döntötte el, hogy melyeket. Nem volt szó arról, hogy Castro közeledett volna a hithez – mondta Lombardi, aki derűsnek, élénknek és szívélyesnek írta le a találkozót.
Castro szabályosan kikérdezte a pápát a vallásról – számoltak be az olasz tudósítók. A pápa és Castro találkozója nem szolgálta a kubai pártpropagandát, és nem gyengítette az ellenzéket sem. Az alázat és a párbeszéd pillanata volt, írta a Vatican Insider című honlap. A vatikáni tudósítók internetes oldala szerint XVI. Benedek a másfél évszázada üldözött kubai egyház érdekében fogadta Castrót, „az elnyomott hívek miatt, és nem az élete alkonyán lévő despota iránti tiszteletből”.
A sajtókommentárok szerint önmagáért beszélt, hogy a „földi léte végéhez érkező ateista forradalmár a vallásról kérdezte a pápát”. A La Repubblica napilap tudósítója azt hangsúlyozta, hogy a kubai látogatás célját a vallásszabadságról mondott pápai homíliák tartalmazták. Az ismert kubai ellenzéki blogger, Yoani Sánchez bejegyzését idézte a La Stampa: „Nekünk már az is rendkívüli volt, hogy az állami televízió közvetítette a miséket”.
